2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Világháborús lovakat találhattak egy római út mentén

2014. február 13. 19:30

Valószínűleg a második világháború idején elpusztult lovak csontjaira bukkantak régészek Franciaország északkeleti részén. Az igavonó állatokat a megszálló német csapatok rekvirálták, s feltehetően egy robbanószerkezet okozta tűz következtében vesztek oda.

A régészek tavaly kezdték meg a leletmentő ásatásokat a Bar-sur-Aube-ban épülő új út mentén. Az északkelet-franciaországi, ötezer lélekszámú város helyén egykoron a kelta lingók által lakott Segessera állt, amelyet Attila, a hunok királya pusztított el. Az archeológusok most arról próbálnak megbizonyosodni, hogy valóban ott húzódott-e az az út, amelyet a Római Birodalom nyilvános úthálózatáról, a cursus publicusról készített Tabula Peutingeriana említ.

A tavalyi ásatási szezonban egy kiterjedt árokrendszert találtak, benne számos lócsontvázzal; bár eddig csak egy 45 méter hosszú szakaszon sikerült feltárni a cikkcakkban haladó árkokat, több mint negyven állat maradványát hozták a felszínre. A lovakat gondosan egymás mellé temették, az állatok feje a másik szügyén nyugodott. A csontvázak elhelyezkedéséből ítélve viszonylag rövid idő leforgása alatt temették el őket, masszívak, s minden bizonnyal igavonó állatok voltak. Tárgyi leletek is előkerültek, így patkók és hámok.

Lókoponya

A régészek eleinte arra gyanakodtak, hogy a lovak a napóleoni háborúk idejéből származnak. Bar-sur-Aube-ban zajlott le ugyanis 1814. február 27-én a Jacques MacDonald vezette francia és a Schwarzenberg parancsnoksága alatt álló osztrák-bajor-orosz erők közötti ütközet, amely a szövetségesek győzelmével végződött, s ahol egyedül az orosz hadtest elleni támadás során mintegy 400 ló pusztult el. Az árokrendszer kialakítása azonban egyáltalán nem vall a 19. századi katonai manőverekre, így ezt a felvetést gyorsan elvetették.

Nyolc ló csontváza az árokban

Felmerült az is, hogy az állatok az első világháború idején pusztultak el, mivel itt volt a francia hadsereg főparancsnokának, Joseph Joffre főhadiszállása, a várostól néhány száz méterre pedig erőd-és árokrendszer húzódott. Az írott források, a csontelemzések és a földminták vizsgálata azonban egy harmadik nézetet látszik alátámasztani. A második világháborúban védelmi árkokat alakították ki a területen, s közismert, hogy a német csapatok rekvirálták a környéken fellelhető lovakat, sőt állatkórházat is létesítettek. A csontokon látható sérülések azt valószínűsítik, hogy az állatok egy gyújtószerkezet okozta tűz következtében pusztultak el.

Bar-sur-Aube

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár