Akkor és most: így pusztul Szíria történelmi öröksége

2014. január 29. 16:07

A közel három éve tartó szíriai polgárháború eddig mintegy 130 ezer életet követelt, s legalább 2 millió embert tett földönfutóvá, akik közül sokan a szomszédos országokban kerestek átmeneti menedéket. A humanitárius katasztrófa mellett pótolhatatlan veszteség érte a közel-keleti ország épített örökségét is, szinte nem telik el egy új hét, hogy ne hallanánk arról, éppen melyik történelmi építmény vált a harcok martalékává. Szíriában összesen hat világörökségi helyszín található, ezek közül egy sincs, amely ne szenvedett volna kárt.

Korábban

Aleppó, Homsz, Deraa, Krak des Chevaliers, Palmüra - csak néhány olyan helyszín, amely az utóbbi években szenvedett felbecsülhetetlen károkat a közel-keleti országban tomboló fegyveres harcok következtében. A helyzet egyre súlyosabb, nem véletlen, hogy Szíria összes kulturális örökségi helyszíne felkerült a veszélyeztetett történelmi és kulturális helyszínek megőrzését és védelmét támogató World Monuments Fund nevű független nemzetközi szervezet 2014-es megfigyelőlistájára.

Az aleppói Ommajád-mecset (Nagymecset) és a mellette levő fedett piac (souk vagy souq) még egy 2012 októberében kirobbant harc következtében kiütött tűz során égett le. A Szíria harmadik legnagyobb városától, Homsztól nyugatra levő Krak des Chevaliers-t, a középkor egyik legjelentősebb keresztes várát több bombatalálat is érte, és fosztogatók dúlták fel az építményt, ahogy az ókori Palmüra maradványait is lerombolták.

"Számos bronzkori civilizáció hagyta itt nyomát, köztük a babilóniaiak, az asszírok és a hettiták. Őket az ókori görögök, a Szászánidák, a perzsák, a rómaiak és az arabok követték, akik közül sokan szíriai városokat tettek meg központjukként. Később a keresztesek lenyűgöző várakat építettek, és az oszmánok is nagy örökséget hagytak hátra. Ezek a kultúrák olykor egymás mellett éltek, olykor konfliktusba keveredtek, s egy olyan új és különleges dolgot hoztak létre, ami sehol máshol nincs a világon" - foglalta össze Emma Cunliffe, a Global Heritage Network tagja.

Cunfliffet és kollégáit 2012 májusában kérték fel, hogy mérjék fel, milyen károk keletkeztek a szír épített örökségben. Mivel egyes helyszínek gyakorlatilag megközelíthetetlenek, a kutatócsapat műholdas felvételeket is készített a pusztuló kulturális örökségről. Mint arra Cunfliff rámutatott: a régészeti lelőhelyek gyakran a háborús frontokkal esnek egybe, a gazdasági nehézségek és a közbiztonság hiánya következtében pedig még a fegyveres összecsapásoktól távol eső területeket is kifosztják.