A vörösterror 133 napja

Tojással küzdöttek a démonok ellen a lüdiai város lakói

2014. január 14. 17:51

Szerencsét hozó, padló alá helyezett tojáshéjakkal igyekeztek távol tartani a természeti katasztrófákat a földrengés által romba döntött ókori város, Szardeisz lakói - állítják kutatók.


Szardeiszt, az ókori Lüdia fővárosát, a későbbi római provincia, Lydia székhelyét legalább egyszer, Tiberius római császár idején, időszámításunk szerint 17-ben földrengés pusztította el, de mindig újjáépítették, és a késő bizánci időkig Kis-Ázsia egyik nagyvárosa maradt. Romjai a mai Törökország keleti részén fekszenek Manisa tartományban.

2013 nyarán a régészek az egyik földrengés után épült lakóháznál végeztek ásatásokat, ahol a padló alatt két különleges tárolóra bukkantak, amelyben bronzeszközök, tojáshéjak és érmék voltak. Az archeológusok szerint a rituális gyűjtemény arra szolgált, hogy távol tartsa a rossz szellemeket és az esetleges természeti katasztrófákat, s egyben rávilágít arra, hogy egy földrengés milyen hatást tudott kiváltani az egyén szintjén.

Az egyik tojáshéj fantasztikusan jó állapotban maradt fenn, még látszik, hol és hogyan törték meg, hogy kiszívják a belsejét - számolt be Elizabeth Raubolt, a columbiai Missouri Egyetem kutatója az Amerikai Régészeti Társaság január eleji éves találkozóján. Az ókori Szardeisz romjainál négy régészeti szezonon keresztül folytak az ásatások Nick Cahill, a Wisconsin-Madison Egyetem vezetésével.

Bár a felfedezés ritkaságszámba megy, közismert, hogy a tojás fontos szerepet töltött be a babonás ókori népek hiedelemvilágában. Idősebb Plinius például arról ír, hogy miután az emberek megették a tojás belsejét, azonnal összetörték vagy átszúrták a héját, elűzve ezzel a rontást hozó szellemeket. A szokás egyébként ma is él, Irakban és Iránban egyfajta "démoncsapdát" állítanak, amelynek lényege, hogy odacsalogassák és ártalmatlanná tegyék a rossz szándékú erőket, néha viszont a tojásokat egészben teszik a kapuk alá, megátkozva azzal a porta tulajdonosát.

Kübelé szimbóluma, az oroszlán

Raubolt úgy véli, hogy a szardeiszi gyűjtemény is a démonok távol tartására vagy egy jövőbeni katasztrófa megakadályozására, esetleg mások megátkozására szolgált. A helyiek a viharokkal és hegyekkel összefüggésbe hozott két istenhez, Kübelé kis-ázsiai istennőhöz, a nagy istenanyához és a lüdiai Zeuszhoz fohászkodtak; Jane Evans, a Temple Egyetem numizmatikusa az ásatáson feltárt két érmét Nero római császár uralkodásának idejére (54-68), azaz a várost romba döntő földrengés utáni időre datálta.

Ezekhez hasonló rituális gyűjteményt a szardeiszi Artemisz-templom környékén is találtak a 20. század elején. Később, a hatvanas években több olyan leletanyagot is a felszínre hoztak, amelyeket az anatóliai város lakói 500 évvel a római hódítás előtt, még valamikor a lüdiai korban helyeztek el; például azt a harminc tárolóedényt, amelynek mindegyikében egy-egy kés és egy lemészárolt kölyökkutya csontváza volt.

A kutatóknak azonban nagy nehézséget okoz a közvetlenül a 17-es földrengésre utaló bizonyítékok felkutatása. Eddig több olyan, földrengésből hátramaradt kőtörmelék-kupacot találtak, amivel a földet egyengették el, illetve ismeretes, hogy Artemisz templomát is újjáépítették. Az ókori források megemlítik, hogy Róma később komoly pénzekkel támogatta a földdel egyenlővé váló várost, amelynek lakói ettől fogva a "Császárok szardeiszieinek" nevezték magukat.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!