Ősi civilizációt találtak a Selyemút mentén
2013. július 29. 08:05 MTI, Múlt-kor
Olyan őskori civilizáció nyomaira bukkantak kínai régészek a Selyemút mentén, amely már a körülbelül 2000 évvel ezelőtti eurázsiai kereskedelmi útvonal kialakulását megelőzően jelen volt a térségben - derült ki az évek óta tartó feltárások eredményeiből.
Korábban
A 2010 óta az északnyugat-kínai Ganszu (Gansu) tartományban folyó ásatások eredményei alapján a szakértők biztosak abban, hogy a Hejho folyó nyugati partján élt emberek már 4,100-3,600 éve gabonát termesztettek és rezet olvasztottak. A lelőhelyen az utóbbi három évben több réztárgyat és a megmunkáláshoz szükséges eszközöket találtak – tájékoztatott Chen Guoke, a Ganszu Tartományi Régészeti Intézet munkatársa.
A régióban élők elsősorban vörös fémmel dolgoztak, de már ötvözeteket is készítettek. Az archeológusok egy rézkohó romjait is megtalálták, az eddigi legkorábbit, amelynek tanulmányozása a kínai iparosmesterség fejlődésének kutatásában lehet hasznára a szakembereknek.
A folyóparton elszenesedett árpa- és búzamagvakat, a mezőgazdasági termelés során használt kapákat és késeket találtak, illetve néhány vályogház-maradvány is előkerült. Mindezek azt mutatják, hogy a kelet-nyugati kereskedelem jóval a kínai Han-dinasztia (i.e. 202-i.sz. 220) kora előtt megkezdődött, mivel a vályogból való építkezés, az árpa és a búza is Közép-és Nyugat-Ázsiából származik.
A Selyemút kifejezés azon kereskedelmi útvonalak történelmi hálózatára használatos, amelyek Kelet-, Dél- és Nyugat-Ázsiát, a Mediterrán térségen keresztül Európával és Észak-Afrikával kötötte össze. Kínából, Csang-anból (mai nevén Hszian) indult, Anatólia területén és a Földközi-tenger térségén haladt keresztül. A Selyemúton folytatott kereskedelem fontos szerepet játszott a nagy civilizációk fejlődésében, például Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma és Bizánc történetében. Januárban Kína, Kazahsztán és Kirgizisztán közösen benyújtotta jelentkezését az UNESCO-hoz, kérve, hogy a szakosított ENSZ-szervezet vegye fel a Selyemutat a világörökség 2014. évi listájára.

A Selyemút menti ősi civilizációknak az elmúlt évtizedekben több nyomát is azonosították. 2003 és 2005 között például Csiucsüan város területén a Hszihitani romoknál szarvasmarhák és juhok tartásánál használatos aklot fedeztek fel. Az állatok lábnyomai mellett koponyák is gazdagították a gyűjteményt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap