További érintetlen sírok lehetnek a Királyok Völgyében

Az Egyiptom középső részén található Vádi el-mulúk, azaz „a királyok kapuinak völgye” a Thébai hegyekben, a Nílustól nyugatra található. Jelentőségét az adja, hogy fél évezreden át, nagyjából az i.e. 16-11. század között az ókori Egyiptom XVIII.-XX. dinasztiája idején királyok és nagy hatalmú nemesek számára épültek itt sírok. Területén a 18. század óta folynak a feltárások, s a mai napig tartanak; kétségkívül a világ legismertebb régészeti lelőhelye, 1979 óta világörökségi besorolás alatt áll.

Legutóbb egyiptomi kutatók a Glen Dash Régészeti Kutatások Alapítványával karöltve végeztek földradaros vizsgálatokat 2007 és 2010 között. Ennek során egy olyan szerkezet maradványaira bukkantak, amely az áradások féken tartását szolgálta, de csak rövid ideig állt fenn, Tutanhamon halálának idejére már nem sok maradt belőle. Ez sajnálatos módon számos síremléket megrongált, ám mivel egyúttal lezárta a gyermekfáraó nyughelyét, megakadályozta, hogy a sírrablók feldúlják kincsekkel teli sírkamráját.

Az Afifi Ghonim vezette csapat hatalmas mennyiségű információt gyűjtött ezen időszak alatt, így jó időbe telik, mire sikerül azokat feldolgozni. A projekt a Királyok Völgyének legátfogóbb feltárása Howard Carter nevezetes 1922-es expedíciója óta. "Abban megegyezik a véleményünk, hogy számos - a legutóbb felfedezett síroknál, így a KV63-nál és a KV64-nél kisebb - síremlék vár feltárásra. Továbbra is van esély arra, hogy egy uralkodói sírra bukkanunk" - adott reményének hangot Ghonim, az egyiptomi Régiségügyi Minisztérium archeológusa, gízai főrégész, kiemelve, hogy a késő XVIII. dinasztia (1550-1292) hercegnőinek végső nyughelye még nem ismert, ahogy VIII. Ramszeszé sem.

Az egyiptomi régészet újabb korszakaként definiálta az archeológusok előtt tornyosuló feladatokat egy idei előadásában Záhi Havvász, Egyiptom egykori főrégésze. "II. Thotmesz sírja nincs meg, VIII. Ramszesz sírja nincs meg, a XVIII. dinasztia hercegnőinek sírjai nincsenek meg" - fogalmazott torontói beszédében az egyiptomi forradalom idején megbuktatott archeológus. Ghonim szerint nehéz megmondani, pontosan hány sír lehet még a Királyok Völgyében, de "jó pár biztosan."

A Királyok Völgyében található sírok lokalizálása még a földradarral is nehézkes - mutattak rá szakértők. A non-destruktív eljárás lényege, hogy a radar által kibocsájtott nagyfrekvenciájú hullámok a levegőben fénysebességgel terjednek, és képesek behatolni az optikailag átlátszatlan anyagokba (ilyen például talaj), ily módon leképezni azt. A régészetben egyre népszerűbb, a technológia pedig óriási javuláson ment át az utóbbi években, azonban a Királyok Völgyében még így is nehéz kiszűrni a hibás pozitív jeleket. Szakértők szerint sok az "árnyékra vetődés", az úgynevezett radaranomália, amikor egyes természeti képződmények néha falaknak vagy síroknak látszanak.

Olyan is előfordul, hogy egy sírban nem az eredeti tulajdonosát találják meg. Jó példa a KV64: a keleti völgyben fekvő sír tulajdonosa a XXII. dinasztia idején élt Nehmeszbasztet templomi énekesnő, akinek temetkezési helyét 2011-ben a Bázeli Egyetem szakértői találták meg - véletlenül. Ez azonban egy másodlagos temetkezés, Nehmeszbasztet nem a sír első tulajdonosa, eredeti "lakója" egyelőre ismeretlen. A Ghonim vezette kutatócsapat azt reméli, hogy olyan sírokra bukkannak, ahol az eredeti tulajdonosok vannak eltemetve - akár fáraók.

Bár egy új sír felfedezése mindig érdekes, a Királyok Völgyében persze nem csak fáraók és hercegnők várják a kutatókat. Tavaly tavasszal bukkantak arra a már említett árvízvédelmirendszer-maradványra, amely a víztől és a törmelékektől volt hivatva megvédeni a sírokat. A 10 méter mélyen futó csatornát megtisztították a törmelékektől és mellékcsatornákat építettek hozzá, amelyek ide irányították a vizet, így az a sírokban okozott károk nélkül tudott áthaladni a völgy területén. Különös módon azonban - ahogy megépült - az egyiptomiak hagyták, hogy az enyészetté váljon, így az áradások már Tutanhamon halálakor újfent problémát jelentettek.

Ez - figyelmeztetnek szakértők - ma ismét égető probléma a völgyben, a tudósok pedig azon dolgoznak, hogy megóvják a sírokat. Bár számos ötlet felmerült, fontos kritérium, hogy a területet - legalábbis egy részét - nyitva kell hagyni a látogatók előtt, ráadásul a pénz is fontos tényező. "A szakértőknek konszenzusra kell jutniuk egy ilyen fontos kérdésben" - magyarázta Ghonim.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták