Újra látható Széchenyi István csónakja
2013. november 21. 10:33 MTI
A Közlekedési Múzeumban szerdától látható a makettje Széchenyi István Julietta nevű csónakjának, amellyel a gróf 1830-ban az Al-Dunán utazott és felmérte, miképp lehet hajózhatóvá, ezáltal a magyar árukat szállító hajók előtt szabaddá tenni a Vaskapu vidékét.
Korábban
A Juliettát Gerencsér Csaba jetski világbajnok és Gacsal Balázs jetski magyar bajnok adományozta a múzeumnak - közölte az intézmény. Széchenyi 1830-as úttörő utazásának állít emléket a múzeum kamarakiállítása a makettel, amelyet Bóday Pál kutatómunkája és tervei alapján Jakab István kalocsai asztalos, intarziakészítő, makettépítő mester készített. Az 1:10-es méretarányú mása jelenleg Széchenyi legendás csónakjának egyetlen méretarányos, korhű változata.
A csónak eredetije a Széchenyi István által életre hívott Csónakdában készült az 1820-as években, nevét a gróf édesanyjáról, Festetics Júliáról kapta. Széchenyi 1842-ig királyi biztosként irányította az al-dunai munkálatokat, összesen kilenc alkalommal járt a helyszínen. Az Al-Duna zúgói gyakorlatilag járhatatlanná tették nagyobb hajók számára a folyót, így a magyar áruk - elsősorban a gabona - ezen az útvonalon nem érhették el a tengert.
A Juleitta és a Desdemona hajókkal megtett utakon Széchenyi társaival, Waldstein-Wartenberg János gróffal és Beszédes József mérnökkel együtt azt mérte fel, mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar gabonaszállító uszályok elérjék a Fekete-tengert. Ez egyebek közt a hajózást akadályozó sziklák eltávolítását jelentette.
A kalandos utazás során a hajókkal 24 nap alatt jutottak el Galacig, onnan vitorlással folytatták az utat Konstantinápolyba. Az út eredményes volt, a Vaskapu hajózhatóvá tételét elkezdték, és 1842-re elérték, hogy az Al-Duna - közepes vagy magas vízállás esetén - gőzhajóval járható lett, sőt, az első gőzhajó, az Argo már 1834-ben át tudott haladni a szoroson.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.