Fallosz mutatja az itáliai város születésének idejét
2013. október 11. 08:28
Egy kétezer éves kőfalon lévő két fallosz deríthet fényt az észak-itáliai Aosta városának alapítási idejére. A rómaiak által Augusta Praetoria Salassorumnak nevezett városkát i. e. 25-ben alapították, miután a legionáriusok elfoglalták a területet egy titokzatos kelta néptől, amelyre a település nevének utolsó tagja is utal.
Korábban
Aosta rendkívül sok Augustust ábrázoló szoborral büszkélkedhet, ám az újonnan felfedezett kőfal még több információt szolgáltathat a császár és az Itália északi részén fekvő alpesi város kapcsolatáról. Ebből kiderül, hogy a város az uralkodó regnálása idején épült fel, s az egyik téli napforduló alkalmával alapíthatták.
A város tornyainál végzett munkálatok következtében bukkant a felszínre az eddig másfél méter mélyen, a sárban pihenő faragás, amely eredetileg kiállt a földből, ám valószínűleg a kora középkorban belepte a sáros hordalék.
A lelet két oldalán is találtak a faragványokat, amelyek a falloszok mellett ekét, ásót és egy kevésbé kivehető alakzatot (talán a Bak csillagképre utaló figurát) jelenítenek meg. Az eke és az ásó nyíltan az ún. „sulcus primigenius”-ra utal, amely szakrális szertartás során a jövendő város határait jelölték ki. A péniszistenként is hívott Priapuszhoz kapcsolódva a gonosz erőktől való védelmet biztosító falloszok segítségével a bajokat akarták a településtől távol tartani.
„A sáros talaj nem csupán a felületi sérülésektől óvta meg a követ, hanem a későbbi cenzúrától is, hiszen a középkor folyamán számos obszcén pogány jelképnek tekintett fallikus szimbólumot „leradíroztak” a műalkotásokról.
A falloszok elhelyezkedése nem véletlen: délkeleti irányba mutatnak, ahol a Nap a téli hónapokban kibukkan a hegyek mögül. Az elemzések során kiderült, hogy a faragványokon kívül az egész város elhelyezkedése és ősi épületeinek iránya is e felé a pont felé mutat, ezért a kutatók megkockáztatták azt a feltevést, hogy alapítási ideje is december 23-a, a kétezer évvel ezelőtti napforduló napja lehetett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap