3D-ben Sztálingrád háborús drámája
2013. október 3. 12:02 MTI
Fjodor Bondarcsuk Oscar-díjra nevezett Sztálingrád című háborús drámája az első teljes egészében három dimenzióban forgatott orosz film - hangzott el szerdán, az alkotás moszkvai premierjén.
Korábban
A 22 millió euróból (6,5 milliárd forintból) készült produkció, amely részben kormányfinanszírozásból valósulhatott meg, Oroszország hivatalos nevezettje idén az Amerikai Filmakadémia díjára a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.
A film öt szovjet katona hadszíntéri barátságát ábrázolja, akik Sztálingrádban egy stratégiailag fontos házat védenek a sokkal jobban felszerelt náci katonákkal szemben. A történet egy vitatott szála egy orosz nő és egy náci tiszt (Thomas Kretschmann) szerelmét mutatja be, amelyben a német katona kedvező színben tűnik fel. "Nagyon lényeges volt, hogy a németeket ne rajzfilmfiguraként ábrázoljuk" - hangsúlyozta Bondarcsuk a film sajtókonferenciáján.
Az alkotás részben Vaszilij Grosszman Élet és sors című 1959-es - sokak szerint a 20. század Háború és békéjének számító - nagyszabású történelmi regényén alapul, amely a szovjet érában nem jelenhetett meg, csak a peresztrojka korszakában kerülhetett a könyvesboltokba.
Az 1942 augusztusában kezdődött és 1943 februárjában véget ért Sztálingrádi csata az európai hadszíntéren a háború fordulópontjaként vonult be a világtörténelembe. A harcokban csak a szovjet oldalon több mint egymillió katona esett el.
Bondarcsuk térhatású filmjében úgy tűnik, mintha a német bombázók egyenesen a nézőkre tüzelnének, majd lángolva zuhannak le, miközben fekete hamueső borítja be a filmvásznat. A város kibombázott épületeit a Szentpéterváron kívüli forgatási helyszínen építették fel újra.
Sztálingrádot a háború után újjáépítették, és 1961-ben a Hruscsov által indított Sztálin-ellenes kampányban Volgográdra keresztelték. Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztusban, a csata kezdetének évfordulóján ellátogatott a városba, ahol veteránokkal találkozott. Fjodor Bondarcsuk apja, Szergej Bondarcsuk 1969-ben a Háború és béke című filmjével nyerte el az Oscar-díjat. Oroszország legutóbb 1995-ben vitte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart Nyikita Mihalkov Csalóka napfény című filmjével.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap