Kommunista miniszterből vértanú

Titkos találkozó a paksi csőszkunyhóban

A szeptember 15-én kezdődő főperben minden a forgatókönyv szerint alakult, így az szokatlanul rövidre sikeredett. A védőket Péter választotta ki és szerkesztette meg beszédjüket, a vádlottak és tanúk vallomását pedig előre betanították. Rákosi a dolgozószobájából hangszórón követte az eseményeket és időnként telefonon utasította a színjáték rendezőjét, Pétert.

A vádat illetően Belkin az aktuálpolitikai helyzetnek megfelelően utasította Rákosit, hogy a fő vádpont a Titónak és az amerikai imperialistáknak folytatott kémkedés legyen. Természetesen a Rákosi és Farkas életére törés sem maradhatott ki a vádiratból, de fantasztikus elemek is szerepeltek benne. Ilyen volt például, hogy Rajk egy Paks melletti csőszkunyhóban titkos iratokat adott át Ranković jugoszláv belügyminiszternek, aki a Dunán jutott át a két országot elválasztó aknazáron és megerősített határszakaszon. Ennek alapja talán az volt, hogy Rajk tényleg tárgyalt négyszemközt Rankovićtyal (az akkor még baráti) Tito 1947. decemberi látogatásakor – egy vonaton. A paksi találkozón még az ÁVH vezető köreiben is csak nevetni tudtak, s talán ez ihlette A tanú című film klasszikus dunai békaembereit is.

A Népbíróság, egy főbírával és négy laikus népbírával (köztük három munkással és egy értelmiségivel) bűnösnek találta mind a hat fővádlottat. Az ítéletet az 1930-as hűtlenségi és kémkedés elleni törvényre, illetve két 1946-os köztársaság-és népellenes bűntettekkel kapcsolatos törvényre alapozták. Rajk Lászlót, dr. Szőnyi Tibort és Szalai Andrást halálra, míg Ogyenovics Milánt 9 évi, Justus Pált és Brankov Lázárt pedig életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Az óbecsei, jugoszláv állampolgár Brankov szolgáltatta az ügyben a titói szálat. A sztálini módszerre jellemző, hogy Brankov, Jugoszlávia volt budapesti követe éppen az 1948-as szovjet-jugoszláv konfliktus miatt fordult Tito ellen, és fedte fel az itt működő jugoszláv kémeket. Átállását így hálálta meg a terrorgépezet.

Kivégzésekor Rajk – talán iróniával – Sztálint és Rákosit dicsérte a bitófán, míg Szalai ártatlanságát és kínzásait hangoztatta. A Rajk-üggyel összefüggésben követett el öngyilkosságot három ember letartóztatástól félve, ketten szívrohamban hunytak el rokonuk meghurcoltatása hallatán, ketten a kihallgatásokba haltak bele, illetve két vérbíró, köztük Rajk elítélője, Jankó Péter menekült öngyilkosságba lelkiismerete elől. A Rajk-ügy áldozatainak száma így összesen 26 lett.

1. A forradalom felfalja gyermekeit
2. Ki legyen az áldozat?
3. Titkos találkozó a paksi csőszkunyhóban
4. „Szegény Laci ha ezt látná, de közénk lövetne!”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban
• Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét