A térképkészítőről mesélnek a régi északjelek
2013. szeptember 17. 12:17
A szélrózsák és északjelek a régi térképek tartozékai, lehetővé teszik a térképek tájolását, díszítőelemként szolgálnak és az alkalmazott szimbólumoknak köszönhetően sokat elárulnak a térképkészítőről is.
Korábban
Égtáj vagy szélirány?
A régi térképeken, így a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött 18-19. századi térképeken - a maiakkal ellentétben - nem volt lefektetve egyértelműen, hogy az északi irány a térképlap tetején található, a déli pedig a térképlap alján. Mivel a térképszerkesztésnél korábban nem e szerint a szabály szerint dolgoztak, minden térképen meg kellett adni az égtájakat. Ezért vagy a keretmezőbe írták be az égtájak nevét, vagy szélrózsát (irányrózsát), később pedig északjelet rajzoltak a térképmezőbe.
A szélrózsák elnevezése még az ókori időkből ered, amikor a görögök és a rómaiak az égtájak és a szélirányok (az az irány, amerről a szél fúj) között nem tettek különbséget. A „rózsa" elnevezés pedig a jel gazdagon díszített, színezett alakjára utal, amely virágra emlékeztet.
Európában a 13. században terjedt el az iránytű használata. Ennek skálája még nem fokbeosztással, hanem szélrózsa-beosztással volt ellátva, a szélrózsát az iránytű lapjára festették rá. A hajózás élénkülésével a 14. században Itáliában és Katalóniában új típusú tengeri térképek, ún. portolánok jelentek meg. Az első szélrózsarajz Abraham Cresques 1375-ben készült katalán portolán világatlaszában található.
Attól függően, hogy a négy fő-, négy mellék- és nyolc másodrendű világtáj közül melyeket jelöli szélrózsa, megkülönböztetünk 4-, 8- és 16-ágú szélrózsákat, de az utóbbi szögeinek felezésével 32-ágú szélrózsákat is szerkesztettek. Előfordulnak 12- és 24-ágú szélrózsák is, ami azzal magyarázható, hogy az ókori görögök 12, a rómaiak 24 szélirányt különböztettek meg. Az egyes szélirányokat különböző színekkel jelölték. A 18-19. században jellemzően az égtájak neveit vagy azok rövidítéseit írták a szélrózsák peremére, de előfordulnak még a szélirányok neveinek rövidítései is. Például egy római szőlőhegyet ábrázoló 18. századi térképen található szélrózsa rövidítéseinek feloldása: T = Tramontana (észak), L = Levante (kelet), M = Mezzogiorno (dél) és P = Ponente (nyugat).
Szélrózsa Ernest Wenzel Durchlasser és Friedrich Conrad Renner rézmetszetű Száva-térképének kéziratos másolatáról, 1739 körül
Az északi irányt általában nyílvesszőhegy jelöli - ilyenkor a vesszőtestre helyezik a szélrózsát -, de nagyon sokféle ötletes megoldással is találkozhatunk, például tulipánnal Hury József 1784. évi térképén emberalakkal Sax János Zakariásnak az 1780-as években készített térképén, vagy nyolcágú csillaggal Coroni Sámuel 1768 körül rajzolt térképén. A déli oldalon a nyílvessző tollai, de gyakran félhold szerepel. Duplarte Antal 1780. évi térképén az északot tulipán, a déli irányt a Nap, a keletet hatágú (hajnal)csillag és a nyugatot kettős kereszt mutatja. A szélrózsákon sokszor nem csak a földrajzi (csillagászati) északi irányt adták meg, hanem a mágneses északi irányt is, mint ahogy Coroni Sámuel kamarai mérnök Budakeszi és Buda közötti határt szemléltető térképén tette ezt a 18. század második felében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap