Az őskor óta használjuk a vegyi fegyvereket

Később újra felfedezték

A vegyi fegyverek harcászati alkalmazása a középkorban is folytatódott. Jan Długosz lengyel krónikás szerint a tatárok az 1241-es legnicai csatában valamiféle mérges gázt alkalmaztak az egyesült cseh-lengyel-német hadak ellenében. A hódító ázsiai nép seregei egy évszázaddal később a genovaiak kezén lévő Kaffa (Krím-félsziget) ostrománál pestist vetettek be biológiai fegyverként: a gyilkos járvánnyal megfertőződött katonáik tetemét katapultok segítségével juttatták be a várba. Az angol történelemből is akad egy példa: a 13. század közepén III. Henrik angol király (1216-1272) tengeri flottája a kedvező széljárás segítségével vakító kalcium-oxidot, vagyis mészport juttatott a támadó franciák hajóira, ami a források szerint nagyban nehezítette „munkájukat”.

A reneszánsz több újítás mellett a kémiai fegyverkezés régre nyúló hagyományát is felelevenítette. Az itáliai polihisztor, Leonardo da Vinci a 15. században például azt javasolta, hogy arzén-szulfidot mésszel és rézrozsdával keverjenek össze, s hajítógépekkel juttassák el az ellenséges hajókra. A spanyol konkvisztádorok a 15. század végén Hispaniola szigetén egy igencsak kezdetleges biológiai fegyvert használtak: hamuval kevert őrölt, csípős borssal teli csomagokkal igyekeztek felbontani az őslakosok katonáinak rendjét.

A 17. században az európai várostromoknál egyre többször került elő vegyi fegyver, a kén, faggyú, gyanta, terpentin, salétrom keverékéből előállított vegyszereknek azontúl, hogy füstje mérgező volt, elsősorban az volt a funkciójuk, hogy lángra lobbantsák a vár épületeit. Ha a tűz nem is lobbant fel, legalább ügyes figyelemelterelés volt. Az első vegyifegyver-ellenes szerződés is a 30 éves háború évszázadához köthető: 1675-ben a franciák és a németek kötöttek egy megállapodást, amelynek egyik cikkelye a „hitszegő és gyűlöletes mérges” fegyverek kölcsönös tilalmát tartalmazza.

Szevasztopol ostrománál végül nem vetettek be semmilyen vegyi szert, azonban ígyis több mint 220 ezer fő lelte ott halálát

Majd’ kétszáz évvel később Szevasztopol 1854-es ostrománál és az amerikai polgárháborúnál is elvetették a hadviselés ezen módját, az 1899-es és 1907-es hágai konferencián a fojtógázzal töltött töltényeket is betiltották. A vegyi fegyverkezés első ismert példája az első világháborúhoz köthető, ahol a harcoló felek fittyet hánytak a korábbi nyilatkozatokra, s összesen 124 ezer tonna mérgesgázt engedtek szabadon. Elsőként a franciák vetettek be könnygázt, majd a németek folytatták a sort, akik először a bolimówi csatában xilol-brómmal töltött gázgránátokkal támadták a cári sereget, később pedig a belgiumi Ypresnél (németül: Ypern) a megfelelő széljárást kivárva 180 tonna klórgázzal lepték meg a kanadai, algériai és francia erőket. A modern vegyi fegyverkezés kezdetének tekintett csata első tíz percében mintegy ötezer antantkatona lelte halálát a gyilkos gázban.

1. Szinte valamennyi ókori nép
2. Később újra felfedezték
3. A betetőzés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából