Krumplibogárral támadtak a hidegháborúban

Inkompetens kormány

A magyarul kolorádóbogárnak is nevezett ízeltlábú (az általános felfogás szerint a faj terjeszkedése az amerikai Colorado államból indult ki) – ahogy arról már fentebb szó volt – azonban jóval a háború előtt megjelent Németországban. Tény, hogy 1950-ben rendkívül elszaporodtak, aminek több oka is volt. Az egyik magyarázat, hogy nem állt rendelkezésre elég rovarirtó szer, mivel a háború után keveset gyártottak, s a termék nagy részét exportra – a Szovjetunióba – szánták. A szaktanácsadás – állítja Erhard Geissler, a biológiai hadviselés szakértője – nem ütötte meg az elvárt szintet, ahogy a gazdák motiváltsága sem, ráadásul sok egykori, a háborúban harcoló földműves még mindig a Szovjetunióban tartózkodott.

A keletnémetek többsége – különösen a falvakban élő idősek – az amerikaiakat hibáztatta a burgonyatermés elmaradásáért, a kormány pedig minden lehetőséget megragadott, hogy ahol tudja, az USA-t vádolja a szabotázzsal. Bármi, illetve bárki is állt a történések mögött, a krumplibogarak hatalmas károkat okoztak, mivel ebben az időben a krumpli volt a fő – olykor az egyetlen – étel sok keletnémet család asztalán.

Hozzá kell tenni, hogy az amerikai gépekről ledobott rovarok ötlete nem tűnik teljesen megalapozatlannak, mivel a Nyugat-Berlint ellátó monstrumok néhol igen alacsonyan szálltak, ráadásul néhány kormány valós fegyvert látott a krumplibogarak szándékos elterjesztésében – igaz, Geissler semmilyen bizonyítékot nem talált ennek gyakorlati alkalmazására. Az első világháború idején a britek fontolóra vették, hogy a kártevő rovarokkal mérjenek csapást Németország élelmiszerellátására, illetve közismert ama német kutatók esete is, akik a második világégés során ilyen, biológiai fegyverként bevetett állatokkal végeztek kísérleteket.

1950-ben az NDK földművelésügyi minisztériuma jelentést készíttetett, visszaigazolandó a szemtanúk beszámolóira alapozott, az amerikaiak bűnösségét alátámasztó állítást. A bizottságban azonban – tudósok helyett – szinte csak politikusok kaptak helyet, teljesen hiteltelenítve ezzel Berlin álláspontját. Geissler végkövetkeztetése, hogy a berlini kormány így próbálta meg saját inkompetenciájáról elterelni a figyelmet, s még maguk sem hittek saját propagandájuknak.

1. Amerikai ármány?
2. Inkompetens kormány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből