Anglia, az ostromlott erőd

Ritkán fordul elő, hogy egyetlen csata kimenetele alapvetően megváltoztatja egy ország további sorsának alakulását. Márpedig a hastingsi csata ilyen esemény volt: a normann hódító, Vilmos hatezer katonája élén 1066-ban partra szállt Angliában, majd legyőzte II. Harold király angol uralkodó csapatait. Bár szórványos angol ellenállás a döntőnek bizonyuló ütközet után is előfordult, mégis mára elfogadott tény, hogy Vilmos ezzel a csatával hódította meg Angliát.

Súlyos tévhit, hogy a szigetország ezt követően megőrizte volna biztonságos jellegét – mutat rá Ian Hernon, aki az 1066-os normann hódítás óta eltelt ezer évben több mint hetven, a Brit-sziget ellen indított katonai támadást számolt össze kutatása során. Természetesen egyik sem formálta át Anglia történelmét annyira, mint a normannok behatolása: voltak köztük nagyobb hadműveletek és kisebb, part menti rajtaütések, távoli pontokról (Afrika, Amerika) indított támadások, illetve közeliek (Franciaország) – utóbbiak egyébként messze a legnagyobb számban.

Hernon célja az volt, hogy eloszlassa azt a mítoszt, miszerint az Egyesült Királyság területe sértetlen maradt volna Anglia 1066 után íródó történelme során. A kutató új könyvében (Fortress Britain) 73 támadást szedett csokorba, amelyből még így is hiányoznak a 16-17. századi, az Anglia, Wales és Írország partjai ellen intézett kalóztámadások. A főleg Észak-Afrikából, illetve Európa déli részéből érkező kalózok összesen 700 alkalommal végeztek rajtaütést a délnyugati partoknál – egyszer például Lundy szigetén huzamosabb ideig megvetették a lábukat.

A legtávolabbi pontról indított támadás azonban az amerikaiak nevéhez fűződik. A függetlenségi háború (1775-1783) során az amerikai John Paul Jones vezette csapatok a cumbriai Whitehaven ellen intéztek támadást, majd 1778-ban Kirkcudbrightnál partra szálltak. A legtöbb támadást a franciák követték el, közülük 42 a százéves háború (1337-1453) idejére esett. A spanyolok az írországi Corknál (1601) és a skóciai Loch Alshnál (1719) támadtak, de aktívak voltak a hollandok (Felixstowe, Suffolk, Sheerness) és a normann hódítást követően a dánok is. 

Tíz támadást a Csatorna-szigetek ellen hajtottak végre, köztük a legutóbbit is, még a németek a második világháborúban. Hernon szerint a támadások a szélsőséges időjárás miatt végződtek kudarccal, de később a brit Királyi Haditengerészet tett arról, hogy a központi vezetés megvédje területét. A legtöbbet szenvedett rész a kelet-sussexi Winchelsea vol, amit hétszer dúltak fel a betolakodók, két támadás pedig uralkodóváltással végződött: 1216-ban a francia seregek előbb leigázták Kentet és megbuktatták Földnélküli Jánost, majd 1688-ban, amikor Orániai Vilmos 15 ezres seregével partra szállt Angliában és a dicsőséges forradalom után megszerezte az angol, a skót és az ír koronát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

fasizmus

• Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco
• Tétlenül szemlélte Etiópia lerohanását a Nemzetek Szövetsége
• A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására
• Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére
• A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
• Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
• Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
• Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
• A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere