Még mindig aktívak a szovjet kémrendszerek
2013. július 16. 14:13
A világot igencsak meglepte az a tény, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal széleskörű elektronikus kémkedést folytat szerte a világon. Azonban nem ők az egyetlenek, akik fülüket az ajtóra tapasztják.
Korábban
A ForeignPolicy értesülései szerint a világ számos országa alkalmazza a lehallgatás útján történő információszerzést, közülük is kiemelkedik Oroszország. A hatalmas területű állam valóságos „örökséget” kapott a Szovjetuniótól, amely a hidegháború idején az egyik legnagyobb elektronikus lehallgató hálózattal rendelkezett, aminek a segítségével információkat akart szerezni az ellenséges Egyesült Államoktól és annak európai szövetségeseitől.
A magazin szerint ezek a lehallgató állomások még mindig léteznek. Bár néhányukat már megemésztette a rozsda a volt szovjet tagországokban, sok még mindig működőképes. A katonai hírszerzés történetét kutató történész, Matthew Aid megvizsgálta a nemrég feloldott CIA dokumentumokat, amely felsorolta azt a tíz darab KGB-s stratégiai rádiólehallgató állomást, amelyek a Szovjetunió felbomlása után újjáalakuló államok területén találhatók.
Ezen állomások csak egy apró, de rendkívüli fontossággal bíró részei a hatalmas szervezetnek, amely egyrészt a lehallgatást, de a beérkező információ feldolgozását is elvégezte. Az így megszerzett híreket nem csupán a KGB-nek, hanem a Glavnoje razvedivatyelnoje upravlenyijenek (GRU), vagyis a legfőbb szovjet katonai hírszerzési központnak, a Felderítő Főcsoportfőnökségnek is továbbították a szovjet ügynökök.
A kutató szerint ezek bár hidegháborús relikviák, legtöbbjük - a megszerzendő információk jelentőségétől függetlenül - még mindig figyelemmel kíséri az Egyesült Államok, Európa és még néhány ország belső és külső kommunikációját. A magazin által közreadott térképen látható, hol is találhatóak ezek az állomások.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Megjelent a Sorstalanság című Nobel-díjas regény keletkezéstörténete 12:20
- Különleges falusi olimpiát szervez a Szentendrei Skanzen 11:20
- Halála előtt műveinek elégetésére kérte barátját Franz Kafka 08:20
- Felesége volt állandó alkotótársa a groteszk humorú filmjeiről ismert Böszörményi Gézának tegnap
- A színházon kívül a pletykalapok sztárja is volt a botrányos életű Rex Harrison tegnap
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann tegnap
- Őrizetbe vétele előtt még ünnepelt a jakobinus diktatúra vezéralakja, Robespierre tegnap
- tegnap