Volt-e a neandervölgyinek anyanyelve?
2013. július 12. 09:17
A legújabb kutatások szerint közeli rokonaink, a neandervölgyiek sokkal jobban hasonlítottak ránk, mint azt évtizedekkel ezelőtt gondoltuk volna. Rokonainkkal a kezdetek kezdetén, a közös őstől való szétválás idején egy nyelvet beszélhettünk, s későbbi találkozásaink során újabb kultúra- és nyelvcsere játszódhatott le.
Korábban
Az MPI for Psycholinguistics kutatói, Dan Dediu és Stephen C. Levinson szerint a mai modern nyelveink és maga a beszéd képessége visszavezethető egészen addig az ideig, amikor utolsó közös ősünkkel, a neandervölgyivel, közel félmillió évvel ezelőtt még egy nyelvet beszéltünk.
A neandervölgyi léte 200 évvel ezelőtti felfedezése óta mind a tudományos világot, mind az általános közvéleményt lenyűgözi. Kezdetben a kutatók úgy gondolták, hogy egy ügyetlen, semmire sem képes vadállattal van dolgunk, aki egykoron csak morogni tudott, bár Nyugat-Eurázsiát néhány emberi tulajdonsága segítségével a rendelkezésére álló több százezer év alatt be tudta népesíteni. Azt már régóta tudjuk, hogy a neandervölgyiek a legközelebbi rokonaink voltak, s közel félmillió évvel ezelőtt egy közös őstől (valószínűleg a Homo heidelbergensistől) származtunk, azonban az sohasem volt teljesen világos, hogy milyen kognitív képességekkel rendelkeztek, illetve hogy több ezer éves együttélést követően a modern embernek miként sikerült a helyébe lépnie.
A közelmúlt paleoantropológiai és régészeti felfedezései és a régi leletek újraértékelése, de különösen a rendelkezésünkre álló ősi DNS alapján egyre több kutató ismeri fel, hogy a neandervölgyiek sorsa rendkívül szoros módon fonódott össze a miénkkel és távolról sem lassú, ügyetlen, semmirekellő jószágokról van szó, hanem fejlett egyedekről, akiknek kognitív képességei és kultúrájuk hasonló volt a modern emberéhez.
Dediu és Levinson felülvizsgál minden a témához kapcsolódó szakirodalmat, s azzal érvelnek, hogy a modern nyelv és beszéd ősi jellemzői jóval korábbra visszanyúlnak az időben, így ennek előnyeit a neandervölgyi és a gyenyiszovai ősember is élvezhette. Értelmezésük lényegében ellentmond a legtöbb nyelvésszel, akik szerint ez a képesség jóval később, hirtelen, egy genetikai folyamat eredményeként alakult ki.
A renitens kutatók elképzelése a nyelv kialakulását mintegy egy millió évvel teszi korábbra, valahol a Homo nemzettségünk 1,8 millió évvel ezelőtti kialakulása és a Homo heidelbergensis megjelenése közötti időre. Mindez ellentmond az eddig a legtöbbek által elfogadott nézetnek, amely szerint egy egyedi mutáció vezetett a nyelv kialakulásához, míg a mostani kutatás szerint a biológiai és kulturális újítás fokozatos felhalmozódásának eredménye lehetett maga a beszéd.
A szakértők szerint az Afrikából kirajzó őseink kulturálisan is találkoztak a neandervölgyivel és a gyenyiszovai ősemberrel, a genetikai találkozáshoz és géncseréhez hasonlóan „kultúracsere” is lejátszódhatott, ami azt jelenti, hogy nyelvünk akár valamelyest megőrizhette a neandervölgyi beszédének bizonyos elemeit, tehát beszédünk egy parányi része a neandervölgyitől származhat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
