Eger halhatatlan csillagai - megjelent a Múlt-kor nyári száma

2013. május 31. 12:00

Gárdonyi Géza, Dobó István, Várkonyi Zoltán, Bárdy György és még folytathatnánk tovább a sort mindazokkal, akikről első hallásra az Egri csillagok című regény vagy film jut az eszünkbe. Idén duplán is van alkalmunk megemlékezni rájuk, hiszen Gárdonyi Géza 150 évvel ezelőtt született, regényének híres filmváltozata pedig pont 45 évvel ezelőtt készült el. A Múlt-kor nyári száma az egri hősöknek, Eger halhatatlan csillagainak állít emléket. A végvári diadalokon túl átélhetjük a pompeji tragédia utolsó óráit, és megismerkedhetünk egy elbűvölő bécsi színésznővel, a wifi elődjének feltalálójával is. A magazint az ajándék DVD-melléklettel keresse az újságárusoknál!

A Gárdonyi-emlékév alkalmából Dosszié rovatunk Eger halhatatlan csillagaival foglalkozik részletesen: bemutatjuk az egri vár 1552-es ostromának előzményeit, az egri hősök utódait, a végvári mindennapokat, Eger oszmán örökségeit, valamint arra a kérdésre is keressük a választ, hogy vajon ki volt Dobó István várkapitány, akit Gárdonyi és Eger tett halhatatlanná. A magazinból megismerkedhetünk Gárdonyi Géza igazi személyiségével, Magyarország kedvenc regényének születési körülményeivel. Talán azt is kevesen tudják, hogy az író 1899 karácsonyán a Pesti Hírlap hasábjain indította országhódító útjára az Egri csillagokat.

A regény filmváltozatának elkészítésével Várkonyi Zoltán előtt már többen is próbálkoztak, de végül neki adatott meg az a lehetőség, hogy megrendezze a magyar filmgyártás egyik remekművét, amely statiszták ezrei mellett felsorakoztatta a korabeli hazai filmcsillagokat is. A legendás alkotásoknak – így az Egri csillagok filmváltozatának – utólag is jár az ünneplés: XX. századi várépítés, tűzvész, forgatás közben tönkrement tekercsek, elszabadult teve, nejlon-sodronyingek 35 fokban, a pirotechnika és a kaszkadőrszakma születése – csak néhány epizód a film megalkotásának körülményeiből. Élményeikről és a forgatás hangulatáról megható lelkesedéssel mesélnek színművészeink, a film készítői, és nem utolsó sorban a török szablyát alkalomadtán kardra cserélő statiszták is: Így készült a film 1968-ban. Minderről bővebben a Múlt-kor történelmi magazin nyári számának DVD-mellékletében.

I. sz. 79-ben a Római Birodalom egyik legnagyobb városa egy szempillantás alatt eltűnt a térképről. Pompeji kikötővárosát és lakosságát forró hamu és kő temette maga alá. A kutatóknak azóta sikerült óráról órára rekonstruálni, hogyan is zajlott le a város haláltusája. A részleteket keresse a magazinban!

A kötöttségek nélküli asszony. És nem azért volt az Hedy Lamarr, mert hat férjet fogyasztott el, hanem mert neki köszönhetjük a wifi és a bluetooth elődjét, a vezeték nélküli telekommunikációs rendszerek alapját. A budapesti gyökerekkel rendelkező színésznő születésnapja nem merült feledésbe: hivatalosan ez lett az Európai Feltalálók Napja.

A száz éve született Weöres Sándorról, a nemzetközi vizeket is megjáró magyar rockhajókról, a balassagyarmati „csehkiverés” történetéről, Hitler és Napóleon szeretőiről most a Múlt-kor nyári számában olvashat részletesen. A kiadványban először látnak napvilágot Rejtő Jenő - halála utáni - peres ügyének dokumentumai is.

Rokonok című rovatunkban bemutatjuk Gárdonyi Gáza dédunokáját, aki gyermekkora óta foglalkozik az író szellemi hagyatékának ápolásával. A képzőművészet szerelmeseivel Székely Bertalan legszigorúbban megkomponált, Egri nők című festményét tanulmányozzuk. Az építészet kedvelőit a virágzó magány tökéletes házába, a szigligeti Puteani-Eszterházy-kastélyba, a megújuló budai Várkert Bazárba, valamint egy rózsadombi üvegpalotába kalauzoljuk el. A gasztronómiatörténet iránt érdeklődő olvasóinkkal az oszmán ízvilág magyar konyhára gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. A törökök már a spájzban vannak.

Idén nyáron úgy döntöttünk, kivételesen nem mutatjuk meg, hová mennénk nyaralni, és hogy milyen múzeumot látogatnánk meg szívesen. Helyette adunk egy jó kis DVD-t: hogyan készült az Egri csillagok című film? Jó szórakozást!