A vörösterror 133 napja

1913: utolsó békeév vagy utolsó válságév?

2013. május 30. 17:00

Foci, bor, sör

Az 1913-as év a magyar futballban nagyszerű tizenöt évet zárt le – hangzott el Szegedi Péter előadásában. Az 1913-as magyar-osztrákon 30 ezer néző drukkolt a válogatottnak, amely 1912-1915 között legyőzhetetlennek bizonyult hazai pályán, és volt két, kifejezetten labdarúgó-mérkőzések számára épült stadion Budapesten, ahol a klubcsapatok tömött lelátók előtt mérkőzhettek meg egymással. Pedig az első mérkőzésre még nem is olyan rég, 1897 augusztusában került sor, amelyet a BTC két csapata játszott egymással alig 100 néző előtt.

A futball – köszönhetően annak, hogy ez volt az első csapatjáték – népszerűsége két és fél év alatt nagyot nőtt, az 1900 húsvétján rendezett BTC-Slavia Praha mérkőzésen a Millenárison már 8 ezer néző zsúfolódott össze. 1902-ben rendezték meg az első válogatott mérkőzést, amit a mieink a sógorokkal, Ausztria legjobbjaival vívtak; a brit szigeteket leszámítva ez volt az első válogatott mérkőzés a kontinensen, s egyben az ötödik a világon. 1909-ben a FIFA már Budapesten tartotta közgyűlését, aztán 1911-ben megépült az Üllői úton az első modern stadion is (az első válogatott mérkőzést 25 ezer néző tekintette meg a helyszínen.)

Üllői út (fortepan)

1902 és 1914 között Magyarország 47 válogatott meccset játszott, a legtöbbet Európában; hazánkat Anglia követte 46-tal, aztán Wales (39), Skócia (39), Írország (39) és Belgium (39) következett, de sokatmondó, hogy ezzel párhuzamosan a mérkőzések átlagos nézőszáma is ugrásszerűen növekedett (1904: 800, 1907: 3700, 1911:21700). Szegedi Péter szerint a labdarúgásban tapasztalható fejlődés motorja a rivalizálás volt – egyfelől válogatott szinten, illetve Pesten az örökrangadó, az MTK-FTC –, ami itt Közép-Európában az „identitások versengésével” járt együtt.

A söripar igazán a filoxéravész megjelenését követően növekedett számottevő tényezővé Budapesten – számolt be Katona Csaba. A filoxéra következtében a hazai borvidékek mintegy kétharmada esett áldozatul, így a bor ára hirtelen megnövekedett, utat engedve a sörnek. Ezt a lehetőséget az ütemesen izmosodó magyar söripar igyekezett kiaknázni. A 20. század elején négy nagy budapesti sörgyár működött. Ezek egyike volt Dreher sörgyára, az Első Magyar Részvényserfőzde Rt., a Kőbányai Polgári Serfőző Rt. és Haggenmacher Henrik saját sörgyára. A sörgyártás igazi térhódítása az 1890-es évek végétől az I. világháború kitöréséig tartott. Az 1910-es évekre a sörgyárak termelése 15 év alatt a duplájára nőtt (a Dreher például 1914-ben 7 700 000 hektoliter sört termelt), elérve az évi 3,2 millió hektolitert, a fejenkénti sörfogyasztás ekkor 16 liter/fő volt évente.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!