2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

1913: utolsó békeév vagy utolsó válságév?

2013. május 30. 17:00

Csinosodó állatkert, megugró bűnözés

Bárczy István budapesti főpolgármester fejlesztési programjába szervesen illeszkedett az állatkert átépítése, korszerűsítése – ismertette előadásában Perczel Olivér, aki az újjáépített fővárosi állatkert első évét mutatta be. A 4 millió koronás beruházásnak köszönhetően 26 új épület került átadásra, új cirkuszt építettek, illetve nagyobb lett a tó. 1911-ben készült el a legtöbb épület, de a hangsúly egyre inkább arra helyeződött, hogy minél több fajt szerezzenek be és mutassanak meg a nagyközönségnek. A cél az volt, hogy rács nélküli, természetes környezetet alakítsanak ki, az állatok lakóhelye és a látogatók közé így árkot húztak, de ügyeltek arra is, hogy a származási hely tükrözze az adott kontinens stílusát.

Az állatkert vezetése kétezernél is több állatot vásárolt vagy kapott ajándékba. Az 1912-es megnyitón végül 8-10 ezren vettek részt, míg az első nap a sajtó szerint 24 ezren látogattak az állatkertbe. Négy zsiráf a szudáni Kartúmból érkezett, de a vízilovak is új társakat kaptak, a tevék Arábiából, Ázsiából és Szudánból jöttek. A kis szikla mellett építették meg a mozgókép-színházat, ahol az állatok befogásáról, illetve utaztatásáról szóló filmeket vetítettek, a pálmaház nyitva tartását késő éjjelig tolták ki, mozgókönyvtárat létesítettek, hangversenyeket rendeztek, a kicsiknek játszótér és lovaglópálya épült, de akit nem hoztak lázba a pónik, azok tevegelhettek, illetve elefánt hátán utazhattak.

Az állatkert egyik újítása (fortepan)

Már 1910-ben Züllött világváros címmel közölt írást a Pesti Napló, amely arra a végkövetkeztetésre jutott vészjósló cikkében, hogy Budapest a bűnelkövetéseket tekintve már ma Londonhoz és Párizshoz hasonlít – idézte fel Perényi Roland, aki az 1900-as évek Budapestjének kriminalisztikai statisztikáit ismertette. A városfejlődéssel párhuzamosan számos olyan társadalmi jelenség is megfigyelhető már a századfordulón, amelyek a modern nagyváros árnyoldalaira világítanak rá. Ide sorolandó természetesen a bűnözés is.

A gyilkosságok száma az 1890-es évektől folyamatosan nőtt: 100 ezer lakosra 1890-ben 6,2, 1910-ban 21, 1920-ban pedig 30 emberölés jutott, miközben például Amszterdamban ez az érték 1-1,5 körül alakult. Ebben a tekintetben tehát a 20. század eleji Budapest kriminalisztikai szempontból a 16-17. századi nyugat-európai állapotokat tükrözte – fogalmazott Perényi Roland. A testi sértés, illetve a hatóság elleni erőszak számában nem volt megfigyelhető nagyarányú emelkedés. A vagyon elleni bűncselekményt vizsgálva az abszolút számokban növekedés volt tapasztalható, míg 1913-ban – ráerősítve a válságév jellegre – majdnem megduplázódott a lopások száma az előző évhez képest, s érdekes módon a becsületsértés és rágalmazás számaránya is megugrott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár