1913: utolsó békeév vagy utolsó válságév?
2013. május 30. 17:00
Korábban
Csinosodó állatkert, megugró bűnözés
Bárczy István budapesti főpolgármester fejlesztési programjába szervesen illeszkedett az állatkert átépítése, korszerűsítése – ismertette előadásában Perczel Olivér, aki az újjáépített fővárosi állatkert első évét mutatta be. A 4 millió koronás beruházásnak köszönhetően 26 új épület került átadásra, új cirkuszt építettek, illetve nagyobb lett a tó. 1911-ben készült el a legtöbb épület, de a hangsúly egyre inkább arra helyeződött, hogy minél több fajt szerezzenek be és mutassanak meg a nagyközönségnek. A cél az volt, hogy rács nélküli, természetes környezetet alakítsanak ki, az állatok lakóhelye és a látogatók közé így árkot húztak, de ügyeltek arra is, hogy a származási hely tükrözze az adott kontinens stílusát.
Az állatkert vezetése kétezernél is több állatot vásárolt vagy kapott ajándékba. Az 1912-es megnyitón végül 8-10 ezren vettek részt, míg az első nap a sajtó szerint 24 ezren látogattak az állatkertbe. Négy zsiráf a szudáni Kartúmból érkezett, de a vízilovak is új társakat kaptak, a tevék Arábiából, Ázsiából és Szudánból jöttek. A kis szikla mellett építették meg a mozgókép-színházat, ahol az állatok befogásáról, illetve utaztatásáról szóló filmeket vetítettek, a pálmaház nyitva tartását késő éjjelig tolták ki, mozgókönyvtárat létesítettek, hangversenyeket rendeztek, a kicsiknek játszótér és lovaglópálya épült, de akit nem hoztak lázba a pónik, azok tevegelhettek, illetve elefánt hátán utazhattak.
Az állatkert egyik újítása (fortepan)
Már 1910-ben Züllött világváros címmel közölt írást a Pesti Napló, amely arra a végkövetkeztetésre jutott vészjósló cikkében, hogy Budapest a bűnelkövetéseket tekintve már ma Londonhoz és Párizshoz hasonlít – idézte fel Perényi Roland, aki az 1900-as évek Budapestjének kriminalisztikai statisztikáit ismertette. A városfejlődéssel párhuzamosan számos olyan társadalmi jelenség is megfigyelhető már a századfordulón, amelyek a modern nagyváros árnyoldalaira világítanak rá. Ide sorolandó természetesen a bűnözés is.
A gyilkosságok száma az 1890-es évektől folyamatosan nőtt: 100 ezer lakosra 1890-ben 6,2, 1910-ban 21, 1920-ban pedig 30 emberölés jutott, miközben például Amszterdamban ez az érték 1-1,5 körül alakult. Ebben a tekintetben tehát a 20. század eleji Budapest kriminalisztikai szempontból a 16-17. századi nyugat-európai állapotokat tükrözte – fogalmazott Perényi Roland. A testi sértés, illetve a hatóság elleni erőszak számában nem volt megfigyelhető nagyarányú emelkedés. A vagyon elleni bűncselekményt vizsgálva az abszolút számokban növekedés volt tapasztalható, míg 1913-ban – ráerősítve a válságév jellegre – majdnem megduplázódott a lopások száma az előző évhez képest, s érdekes módon a becsületsértés és rágalmazás számaránya is megugrott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
