Hova kerüljenek Lenin maradványai?

2013. május 22. 08:59

Hat hónappal azután, hogy megkezdték Vlagyimir Iljics Uljanov, azaz Lenin rogyadozó sírhelyének megerősítését, újra betehették a lábukat a látogatók a leninizmus névadójának mauzóleumába. A Vörös téri mauzóleum népszerűsége ellenére - Lenin nyughelyét évente 1 millióan keresik fel - ismét parázslanak a viták az orosz forradalmár maradványainak további sorsa miatt. 90 évvel halála és több mint 20 évvel a Szovjetunió összeomlása után öröksége még mindig árnyékként lebeg az oroszok felett.

Korábban

A tudósok már 1963-ban észlelték, hogy a több tonnás tégla és gránit mauzóleum délkeleti, a híres Szpasszkij toronyra néző sarka süllyed. Nem tudni miért, de a szovjet vezetés nem reagált az „egyes számú objektum” állapotának romlására. Az ok a Lenin-mauzóleum alatti ingoványos talajban keresendő. Az épület helyén valamikor egy harminc méter széles és 13 méter mély árok húzódott. Miután kiűzték Napóleon seregeit Moszkvából, törmelékkel fedték be az árkot. Az Alekszej Suszev tervezte épületet egy vasbeton födémre helyezték, de az alatta lévő törmelék megsüllyedt.

Az elmúlt fél évben Lenin bebalzsamozott holttestén is elvégezték a menetrendszerű, másfél évente sorra kerülő karbantartást. A szakemberek a testet egy speciális elegybe mártották, és felmérték annak állapotát is. Az épület felújítása nem érinti a szarkofágot, a mauzóleum gyásztermében megfelelő hőmérsékleten őrzik a holttestet.

A Szovjetunió széthullása után sokan éreztek úgy, hogy Lenin nyughelye is hasonló sorsot érdemel. Borisz Jelcin néhai orosz elnök 1991-ben azzal a javaslattal állt elő, hogy zárják be a mauzóleumot és Szentpéterváron temessék újra a maradványokat, erőfeszítései azonban kudarcra lettek ítélve. Utóda, a kommunista múlt iránt erős szimpátiával viseltető, a birodalom szétesését egy korábbi nyilatkozatában „hatalmas geopolitikai katasztrófának” nevező Vlagyimir Putyin minden erre irányuló kísérletet csírájában elfojtott. A fiatalabb generációk véleménye mindenesetre elsöprő ebben a tekintetben: a legújabb közvélemény-kutatás szerint 70 százalékuk azt szeretné, ha Lenin állandó nyughelyet kapna.

Bár a hivatalos magyarázat szerint Lenin 1924. januári halálát agyvérzés okozta, sokan egyáltalán nincsenek meggyőződve efelől. Tudósok újabb megállapításai szerint stressz, örökletes betegség vagy akár méreg is véget vethetett Vlagyimir Iljics Lenin életének, ami ellentétes azzal a korábbi, általánosan elterjedt nézettel, hogy nemi betegség gyengítette le az egykori szovjet vezető szervezetét, ahogy azt egy orosz neurológus 2004-ben sugallta. Lenin halála örök rejtély marad egészen addig, míg a formaldehidben tárolt, a húszas években már megvizsgált, 30 ezer darabra vágott agyszövethez nem férhetnek hozzá a kutatók.

A Lenin-mauzóleum ma műemlék, és a világörökség részeként védett zónában van. A fából készült első szarkofág 1924 januárjától csupán az év márciusig állt, majd az újabb, szintén fa mauzóleumot 1924-1930 között váltotta fel a mai formájában látható márványborítású épület, amelyet 1973-ban golyóálló borítással láttak el. 1953-1961 között Sztálin bebalzsamozott holttestét is a Vörös téren álló épületben őrizték, de a hruscsovi desztalinizációs folyamat részeként őt a Kreml fala mellett temették újra.