Ne mondjuk mindenre, hogy náci
2013. április 23. 11:49
Hamis történelmi képet eredményez a náci szó válogatás nélküli használata a hitleri Németországról szóló tudományos diskurzusokban – figyelmeztet Richard Overy történész a History Today legújabb számában.
Korábban
Kevés olyan kifejezés van a történelmi tárgyú írásokban, amelynek értelmét az elmúlt évtizedekben annyira eltorzították, mint a náciét. Az angol kifejezések, azaz a nazi’s vagy nazis szavak folyamatos felcserélése, helytelen alkalmazása még a legkisebb probléma – állítja Richard Overy brit történész, aki a History Today legfrissebb számának hasábjain arról értekezett, hogy mennyire káros, ha az 1933 és 1945 között fennálló német intézményeken, az akkor élt személyeken, s egyéb, a Harmadik Birodalomhoz köthető fogalmakon erőszakot teszünk, s kizárólagossá tesszük a náci jelzőt.
Ilyen például, amikor "náci hadsereg"-ről, "náci légierő"-ről, "náci atrocitások"-ról vagy "náci gazdaság"-ról beszélünk, ezzel ugyanis azt a látszatot keltjük, mintha mindaz, ami a hitleri Németországban történt volna, megfellebbezhetetlenül és egyértelműen nemzetiszocialista lett volna. Overy szerint ez a történelmi pontosság hiányára vezethető vissza, illetve hamis történelmi képet szül: a "náci" így egy elnagyolt kifejezéssé válik, ami többet árt a jelenségnek, mint amennyit megmagyaráz belőle. A sztálini Szovjetunióról író történészek sem használják lépten nyomon a „komcsi” kifejezést – fogalmazott Overy.
A náci mint kifejezés az 1920-as évekből származik, s a hosszúnak tartott Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) rövidítésére kezdték használni – érdekesség, hogy ezt kezdetben a párt ellenfelei használták, a rezsim maga sohasem. A "náci", vagy "nácik" terminusokhoz hamarosan erősen negatív asszociációk társultak: autokrata uralom, állami terror, koncentrációs táborok, a nyugati kulturális értékek elleni támadás. Pszichológusok például egyenesen „náci elméről” beszéltek, amikor azt próbálták megfejteni, hogy az NSDAP tagjai miért annyira brutálisak és agresszívek.
A náci jelző kritikátlan használatára több példát is ismerünk. Ott van mindjárt maga a mindenható párt, amely a német lakosságnak a közkeletű vélekedéssel szemben csak a töredékét tudta felszívni. Még a hírhedt SA (Sturmabteilung) tagjainak sem kellett párttagoknak lenniük, ahogy a rettegett titkosrendőrség, a Gestapo főnöke, a máig tisztázatlan körülmények között elhunyt Heinrich Müller sem lépett be a pártba. Legalább ilyen sokatmondó, hogy a német fegyveres erőkben szolgálóknak sem volt előírás a párttagság, igaz, ez a második világháborúban inkább már kivételnek számított.
A náci jelző pontos (vagy éppen pontatlan) használata jelentős következményekkel jár a Harmadik Birodalom historiográfiája szempontjából, és arra utal, hogy a náci rezsim eladdig soha nem látott mértékben uralta a német intézményeket és társadalmi csoportokat – ezzel magyarázható, hogy a szövetségesek miért erőltették annyira a háború után a teljes nácitlanítási, illetve a német lakosság újranevelését célzó programokat. A Harmadik Birodalom minden szintjén megtalálható társadalmi feszültségeinek, szervezeteinek, kulturális eseményeinek és intézményeinek különbözőségeit a náci frazeológia elmossa, holott a cél az lenne, hogy a jelenséget megértsük és árnyaljuk.
Felvetődik a kérdés, hogy akkor mit kell használni helyette. A német történészek eddig rendszerint az NSDAP vagy a nemzetiszocialista kifejezéséket alkalmazták, amelyek ugyan sokkal nehezebben "felismerhető" jelzők – állítja tanulmányában Overy –, de segítenek a diktatúra és annak jellemzőinek megértésében, ami persze nem azt jelenti, hogy az eltérő fogalomhasználat szalonképessé tesz bizonyos politikai lépéseket, csupán fogódzót nyújt a náci rezsim narratívájának pontos rekonstruálásával kapcsolatban, s feloldja azokat az ellentéteket, amelyeket a náci jelző kizárólagos használata kreált.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Krasznahorkai László is ott lesz Európa új irodalmi fesztiválján 06:51
- Online is kutathatóvá váltak Liszt Ferenc magánlevelei és naplói tegnap
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban tegnap
- Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára tegnap
- A bronzkorban váltak igazán látványossá a nemek közötti táplálkozási különbségek tegnap
- Orrszarvúfogakat használtak szerszámként a neandervölgyiek tegnap
- Visszakerült a strasbourgi katedrális elveszett középkori angyalszobra tegnap
- Ötezer éves sírépítmények voltak az egyiptomi piramisok előzményei tegnap














