Kleopátra elfeledett gyermeke

Az egyiptomi hercegnő

Kleopátra Szeléné és Alexander Héliosz egy évvel később, i.e. 40 őszén születtek meg. Bár Antonius tudott szeretője terhességéről és az utódok érkezéséről, nem ment vissza Egyiptomba, s csak i.e. 37-ben, Antiochiában találkozott a nővel, aki elvitte magával az ikreket, a triumvir pedig elismerte az apaságot.

Az egyiptomi alattvalók dinasztikus kapcsolatként fogták fel Kleopátra és Marcus Antonius kapcsolatát, ahogy korábban a Caesarral folytatott viszonyt is, s ahogy Caesariont, úgy Kleopátra Szelénét és Alexander Hélioszt is törvényes gyermeknek tartották. Kleopátra ennek megfelelően gondosan járt el a névválasztás során, amivel a makedón, a Szeleukida és a Ptolemaiosz elődök emlékét idézte meg, habár kétségkívül a legkézenfekvőbb kapcsolatot saját maga (VII. Kleopátra) és Nagy Sándor (III. Alexandrosz) kínálta; ehhez jött még az „aranykor” eljövetelére utaló Héliosz (Nap) és a Szeléné (Hold) tag.

Antonius i. e. 36-ban indította személyesen első hadjáratát a parthusok ellen, kihasználva a IV. Phraatész halálát követő trónviszályt. A támadás nem járt sikerrel, noha betört Mezopotámiába; Antonius jelentős veszteségeket szenvedett, és kénytelen volt visszavonulni, de ez sem tántorította el attól, hogy Alexandriába a győzteseknek kijáró pompával térjen vissza i.e. 34-ben. Antonius ünnepi külsőségek között nyilvánította Kleopátrát a Királyok Királynőjévé, a mellette ülő Caesariont Caesar törvényes fiának nevezte, Kleopátra Szeléné, Alexander Héliosz és Ptolemaiosz Philadelphosz számára pedig komoly területeket adott. Kleopátra Szeléné megkapta Krétát és Cyrenaica líbiai tartományt, Alexander Héliosz Armeniával és a Méd Birodalommal, Ptolemaiosz Philadelphosz pedig szír területekkel gazdagodott

A sógorára már csak Octaviával szembeni hűtlensége, majd válása miatt is neheztelő Octavianus – miután a katonai összecsapás már elkerülhetetlen volt – i e. 32-ben hadat üzent Kleopátrának. Octavius flottája – amit Agrippa vezetett – i. e. 31. szeptember 2-án ütközött meg Antonius és Kleopátra hajóhadával a görög partok mellett, és Actiumnál győzelmet aratott felette. Antoniusnak és Kleopátrának nem lévén más választása, visszamentek Alexandriába.

I.e. 30-ban Octavianus Egyiptom ellen vonult. Antonius és Kleopátra – akik időközben elküldték gyermekeiket – nem tudott jelentős hadat kiállítani ellene, és a vereségek hatására a római hadvezér öngyilkos lett – állítólag szeretője halálhírére, Kleopátra azonban csak Antonius halála után vetett véget önkezével életének. Caesarion Indiába tartott, de elárulták, a rómaiak elfogták és kivégezték. A három, még életben maradt testvér délre, Théba városába tartott.

Az ikerpárt visszavitték Alexandriába, mivel anyjuk és apjuk halála után ők lettek Egyiptom (névleges) urai, azonban a területet két héttel később a Római Birodalom annektálta, és az újjászervezett tartomány a császárok magánprovinciája lett. Octavianus hazatért Rómába és magával vitte Kleopátra Szelénét, Alexander Hélioszt és Ptolemaiosz Philadelphoszt.

Octavianus úgy döntött: meghagyja Antonius és Kleopátra gyermekeinek életét, akiket nővére, Octavia vett magához féltestvérükkel, a Fulvia Antonia és Antonius házasságából született Iullus Antoniusszal együtt. A korábbi egyiptomi hercegnő így együtt nevelkedett Octavia gyermekeivel Rómában, a Palatinuson. Az időközben nevet (Augustus) váltó római császár lassan maga köré gyűjtötte a királyi sarjakat, a Rómával jó viszonyt ápoló királyságok gyermekeit, egyfelől azért, hogy „romanizálja” és ezzel kezessé tegye őket, de voltak köztük olyanok is, akik elhunyt vagy elűzött királyok gyermekeként kerültek Rómába.

Ilyen volt például II. Juba numidiai majd mauretaniai király, akit szintén gyermekként, i.e. 46-ban hoztak Rómába, miután apja a Caesar elleni vereséget követően öngyilkos lett. Juba már római nevelést kapott, római polgár lett, s mielőtt Augustus Mauretania királyának tette volna, a Hispaniában állomásozó római légióhoz csatlakozott.

1. Bevezető
2. Az egyiptomi hercegnő
3. Afrikai királyné

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye