Dominikánus kolostormaradványokat találtak Prágában
2013. február 14. 16:12 MTI
Cseh régészek a prágai Klementinum épületegyüttese alatti kutatásoknál megtalálták annak a 13. századbeli dominikánus kolostornak a maradványait, amelyről eddig az írásbeli említéseken kívül semmiféle bizonyíték nem létezett - közölte a cseh Nemzeti Könyvtár, amely jelenleg a volt jezsuita kollégium falai között működik.
Korábban
"A dominikánus kolostor a 13. században az akkori Prága egyik legfontosabb egyházi intézménye volt. Virágkorában mintegy 150 szerzetes élt a falai között" - mondta Irena Manáková, a könyvtár sajtósa. Közölte, hogy a Klementinum nyugati szárnya alatt mintegy 25 méter hosszú kőfalra bukkantak, amely legnagyobb valószínűséggel a híres Dalimil-krónikában is emlegetett dominikánus kolostor része lehetett.
Bár a kolostorról gyakran írnak a korabeli dokumentumokban, formája sehol sincs részletezve és semmiféle rajzból sem ismeretes. Manáková szerint új ismeretekre már tavasszal szert tehetnek, amikor megkezdődik a Klementinum egyik udvarának a feltárása is. "Valószínűsíthető, hogy az udvar alatt további falmaradványokra bukkanunk, amelyek segítenek közelebb hozni az egykori dominikánus kolostor alakját és kiterjedését" - fejtette ki a szóvivő.
Jan Havrda régész azt állítja, hogy a dominikánus kolostor román vagy gótikus stílusban épült, szerinte erre vallanak a földben talált leletek is. Nem zárja ki, hogy a kolostor a maga korában védelmi funkciókat is ellátott, hiszen az Óváros határán fekszik. "A lelet jelentősége azért is nagy, mert a Prága területén lévő legrégebbi kőépületről van szó" - jelentette ki a régész.
A régi kolostort nagy valószínűséggel a 17. század első felében rombolták le véglegesen, helyén hatalmas barokk épületegyüttest emeltek, ahol a diákszállásokon kívül templomok, iskolák, könyvtár, színház és nyomda is működött.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap