Ősi piramisokat találtak Szudánban
2013. február 7. 13:27
Legalább 35, szorosan egymás mellé épített, kis méretű piramist fedeztek fel Szudánban, a szedeingai nekropoliszban.
Korábban
A kétezer éves piramisokat 2009 és 2012 között, a szedeinga-i régészeti lelőhelyen fedezték fel. A kutatókat igen meglepte, hogy a kis méretű piramisok milyen közel helyezkednek egymáshoz: egy 2011-ben megnyitott, alig 500 négyzetméteres, nagyjából egy kosárlabda pálya méretű ásatási szelvényben összesen 13 építményt találtak "összezsúfolva".
A piramisokat kétezer évvel ezelőtt, a Kusita Királyság virágzása idején építették. A Kusita Királyság Núbia területén (a mai Szudán északi részén) fennálló ókori királyság volt, az i. e. 9. század és a 4. század között élte fénykorát, északról Egyiptom, majd a hódítást követően a Római Birodalom határolta. A piramisépítést minden bizonnyal egyiptomi hatásra rendelte el a núbiai uralkodó.
A kutatók tájékoztatása szerint Szedeingánál évszázadokon keresztül folytatódott a piramisok építése, aminek legfőbb sajátossága az épületek kis helyen történő koncentráltsága volt – mutatott rá Vincent Francigny, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum munkatársa. „Mivel a birodalom évszázadokon át fennmaradt, az emberek még több és több piramist építettek, egészen addig, míg maradt hely a nekropoliszban” – fűzte hozzá.
A legnagyobb feltárt piramis 7 méter széles az alapjainál, a legkisebb, amelyben egy gyermeket temettek el, 75 centiméteres. A piramisok teteje – a természeti elemek és az arra járó tevekaravánok által okozott pusztítás miatt – ugyan már hiányzik, de Francigny úgy gondolja, hogy az építmények zárókövét madár- vagy lótuszvirág-rajzzal díszítették. A piramisokat egészen addig építették, amíg még volt beépítetlen hely a nekropolisz területén. „Egyszer csak elértek egy ponthoz, amikor a sírok megteltek halottakkal, így a legrégebbieket újra elkezdték használni” – magyarázta a szakember.
A piramisok alatt elhelyezkedő sírok nagy részét valószínűleg már az ókorban kifosztották. Szerencsére így is volt mit feltárni Szedeingában, ahol több emberi csont és néhány tárgyi lelet is előkerült. Közülük a legérdekesebb az az áldozati asztal, amely az anyaistennőt, Íziszt és a holtak oltalmazóját, a sakálfejű Anubiszt ábrázolja, a meroita nyelven íródott szöveg pedig egy "Aba-la"-nak nevezett asszonyt búcsúztatja el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Katonai erővel sem tudta megakadályozni a litván függetlenséget Moszkva
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap