Korábban haltak ki a neandervölgyiek

2013. február 7. 15:21

Több ezer évvel korábban halhatott ki a neandervölgyi ember, állítja egy friss tanulmány. A legújabb eredmények arra utalnak, hogy nem volt olyan időszak, amikor a neandervölgyiek Ibéria déli részén párhuzamosan éltek volna a modern emberrel.

Korábban

A szakma eddigi álláspontja szerint a mai ember közvetlen őse több tízezer évvel ezelőtt megosztotta életterét a neandervölgyivel, a legközelebbi kihalt rokonunkkal. Az együttélés idejéről és módjáról, illetve a két faj közti keveredésről évtizedek óta komoly viták folynak a szakemberek között. Egy nemzetközi kutatócsapat a kérdés tisztázása végett 11 dél-spanyolországi lelőhelyről összesen 215 csontot gyűjtött és vizsgált meg. Az eddigi kutatások azt sugallták, hogy a neandervölgyiek utolsó populációi 35 ezer évvel ezelőttig éltek az Ibériai-félsziget déli részén, amely régiót több ezer éven át megosztottak modern őseinkkel.

A legújabb elemzések szerint a két faj valóban ugyanazon a területen élt, ám különböző időben, így valószínűleg sohasem találkoztak egymással. Ám ezek a megállapítások nem kérdőjelezik meg azt a tényt, hogy a neandervölgyi és a modern ember valaha párosodott egymással. A legújabb felfedezések csupán azt jelzik, hogy ez a keveredés korábban zajlott le, mielőtt a modern ember beleszippanthatott volna az európai levegőbe.

„A keresztezés genetikai bizonyítékai – a neandervölgyiek DNS-ének 1-4 százaléka megtalálható a mai emberben – azt mutatják, hogy a fajok közötti találkozásra még a levantei térség korszaka előtti időben került sor” – fejtette ki Rachel Wood, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem régésze a LiveScience tudományos hírportálnak. A tudósok a tárgyak és leletek korát különböző technikák segítségével határozták meg. A szénizotópos vizsgálatok mellett azokat a talaj- és kőzetrétegeket is megfigyelték, amelyekben a leleteket fellelték. Ezek sok megbízható információt szolgáltattak számukra, hiszen a rétegeket az évezredek során senki sem bolygatta meg, így a réteg és tartalmának kora megegyezett.

A szakemberek az elemzések során főként a kollagénre koncentráltak, a csontszövet azon részére, amely a legmegfelelőbb a radiokarbonos vizsgálatokra. A Spanyolországból származó csontok közül csupán nyolc volt alkalmas erre az elemzésre. Egy, a zafarrajai barlangból származó vadkecske csontjai ugyanabban a rétegben voltak, mint a neandervölgyiek maradványai. A csontot korábban 33 ezer évesre becsülték, azonban az ultraszűrő technikával megtisztított, s a modern szennyeződésektől mentesített leletek vizsgálata egy korábbi időpontot sugall, ami alapján úgy vélik, a csontok 46 ezer évesek lehetnek.

„Kutatásaink szerint nem valószínű, hogy a neandervölgyiek tovább éltek ezen a területen, mint bárhol máshol a kontinentális Európában” – mondta Thomas Higham, az Oxfordi Egyetem munkatársa. A szakértők szerint a legmeglepőbb az a hatalmas időbeli különbség, amelyet az Európa több részein fellelt leletek között észleltek. Mindez valószínűleg a szerves anyagok – például a csont és a faszén – nagyobb fokú konzerválódása miatt lehetett, így a normál radiokarbonos vizsgálat igen csekély szerves anyag szintet mutatott ki az olyan száraz és meleg éghajlaton, mint amilyen Dél-Spanyolországban is van. A minták újbóli elemzése rávilágított a hibára: a leletek 10 ezer évvel idősebbek, mint azt korábban becsülték.

„Eredményeink megkérdőjelezik azt az 1990-es évek óta elterjedt elméletet, amely szerint a túlélő neandervölgyiek utolsó lakott helyszíne az Ibériai-félsziget volt” – mondta Wood, aki szerint a két faj a mai Spanyolország területén pont elkerülte egymást, ugyanis a neandervölgyiek 45 ezer évvel ezelőtt kihaltak, míg a modern ősünk 42 ezer évvel ezelőtt jelenhetett meg Európa nyugati partjainál. Higham szerint óvatosan kell bánni a kormeghatározásokkal, s a kutatók arra is figyelmeztetnek: nem lehet teljesen bizonyosan állítani, hogy nem voltak neandervölgyiek Dél-Ibériában 42 ezer évvel ezelőtt.