2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Hogyan látta Kína a Római Birodalmat?

2013. február 5. 08:35 Hoppál Krisztina

Arról, hogy milyen képet alkottak más népek a Római Birodalomról, hogyan érzékelték, és mennyit értettek meg felépítéséből, működéséből, kormányzásának, adminisztrációjának és gazdaságának részleteiből, meglehetősen kevés adat áll rendelkezésünkre. Éppen ezért az, hogy a civilizáltság és szervezettség tekintetében hasonló államalakulatok, a korabeli Kína császárságai miként képzelték el a távoli nyugat lakóit, és írták le azok országát, értékes adalékokkal szolgálhat nem csupán a Birodalom alaposabb megismeréséhez, de a rómaiak által közvetített birodalomkép árnyalásához is.

A császárkor időszakával öt krónika adatai vethetők össze, amelyek összeállítása azonban akár több száz évvel a tárgyalt események utánra tehető. Közös pontjuk, hogy a Római Birodalmat a Daqin (大秦) névvel illetik, tényleges adatokkal azonban feltehetőleg csupán a keleti provinciákról rendelkeztek. Bár roppant kecsegtető a klasszikus kínai szövegek Daqinre vonatkozó részeinek elemzése, vizsgálatuk, értelmezésük kivételes körültekintést igényel. Mindezt nem csupán a fordítási nehézségek, de sajátos jellemzőik is nehezítik.

A forráskritikai megfontolások ellenére mégis kiemelkedő a krónikások teljességre való igénye, Daqin földrajzának, adminisztrációjának, gazdaságának, termékeinek bemutatása. A gyakran utópisztikusnak tűnő, erősen misztifikált leírások egy hasonló kulturális és társadalmi szinten elhelyezkedő birodalmat rajzolnak ki. Az ország természeti kincseiről, termékeiről meglehetős részletességgel számolnak be a krónikák. Mindazonáltal a Daqinhez kapcsolt áruk azonosítása rendkívül nehéz, több esetben még az összetartozó írásjegyek sem állapíthatók meg.

A krónikák terméklistái alapján különböző tételcsoportok különíthetők el, amelyek nagy része összevethető a római Kelet hasonló produktumaival. A Daqinben megtalálható fémek, mint az arany és ezüst, a drágakövek, gyöngyök és ásványok, mint az orpiment és az arzénszulfid, az állati nyersanyagok, mint a teknőspáncél és rinocérosztülök, végül az illatszerek, mint a storax és a mirha mellett a változatosan dekorált szövetek, kárpitok és fátylak is helyet kapnak a listában. Mindez rendkívüli hasonlóságot mutat az 1. századi hajónapló, a Periplus Maris Erythraei egy adatával, mely a Barygaza vidékére a Birodalomból szállított termékeket sorolja föl.

Az, hogy a kínai történeti munkák a Római Birodalmat illették a Daqin névvel, adataik azonban leginkább a római Oriens régióira vonatkoznak, annál is inkább valószínű, minthogy a távoli nyugaton elhelyezkedő birodalom pontos földrajzi paramétereivel, adminisztrációjának részleteivel nem voltak, s nem is lehettek tisztában. A közvetlen kapcsolat rendkívül ritka lehetett – ahogy erre a források is utalnak –, s a római termékek leginkább közvetítőkön keresztül érkezhettek Kínába. Ezt a Kínai Népköztársaságban feltárt római vonatkozású régészeti leletek is alátámasztják, amelyek szóródása egy tengeri – feltehetőleg indiai közvetítéssel létrejövő – és egy szárazföldi – a Selyemút valamely ágán vezető – útvonalat rajzol ki.

A Római Birodalomhoz köthető leletek közül talán a legkiemelkedőbb az a három, i. sz. 67-re keltezhető sötétlila-fehér színű márványozott üvegtöredék, amely a Jiangsu (江苏) tartománybeli Hanjiang járás (邗江) Ganquan (甘泉) településen található Shuangshan (双山) lelőhely 2. sírjából került elő. A temetkezés rablottsága ellenére is igen gazdagnak tekinthető, s az ásató régész véleménye alapján az eltemetett Guangwudi (光武帝) (i. sz. 25–57) fia, Liu Jing (劉荆) lehetett, aki nem sokkal a császár halála után Guang Ling (广陵) néven sikertelenül lázadt az új uralkodóval szemben, amelynek következtében i. sz. 67-ben öngyilkosságra kényszerítették.

Bár a márványozott díszítéssel ellátott bordás tálak megtalálhatók szerte a Római Birodalom területén, a lila szín mégis ritkábbnak tekinthető. Emellett a lelet jelentőségére a kínai krónikák szavai is rávilágítanak, miszerint i. sz. 97-ben került sor az első kísérletre a Daqinnel történő kapcsolatfelvételre. A Gan Ying (甘英) vezette követséget minden bizonnyal a távoli civilizáció, a hatalmas Római Birodalom létezéséről érkező hírek hívták életre. A shuangshani temetkezésből előkerült 67-re keltezhető római üvegtöredékek alátámaszthatják e feltételezést.

Amennyiben elfogadjuk, hogy az elhunyt Guang Ling, a császár fia lehetett, a sírjába helyezett luxustárgy, egy római eredetű bordás tál arra utal, hogy a római kereskedők, illetve a római tárgyak a kínai arisztokrácia legfelső rétegén túl, az uralkodó osztályhoz is eljuthattak. Mindez pedig életre hívhatta a későbbi követségeket, s az igényt egy, a távoli nyugaton elhelyezkedő, a kínai források által gyakran misztifikált birodalom megismerésére.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár