Római konferencia a Magyar Királyság népeiről

A tanácskozást az olasz egyetemeken magyar irodalmat, nyelvet, kultúrtörténetet tanító olasz professzorok indítványozták, a 2009-ben tartott Nagy-Magyarország vége című konferencia folytatásaként. Az ott elhangzott előadásokból könyv született Terror és reakció között 1918-1920 címmel - mondta Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója az MTI-nek.

Kifejtette: a fő cél az újabb konferenciával, hogy átfogóan bemutassák, miként éltek együtt a monarchia népei. Az igazgató felidézte, hogy a korszak az 1970-es években a magyar tankönyvekben még úgy szerepelt, hogy a monarchia a népek börtöne volt.

"A magyar és olasz kutatók megpróbálják bemutatni az olasz közönség számára a monarchia népeinek kultúrtörténeti, irodalmi, művészeti, építészeti eredményeit, és a sok toleranciát, amely jellemezte azt az ötven évet" - tette hozzá. Molnár Antal tájékoztatása szerint nem a hagyományos osztrák-magyar viszonylatban, a meghatározott politikai függőségben vizsgálják az előadók a monarchiában élő népeket. Egy magyar-horvát kutatás ugyanis kimutatta, hogy a politikai függés nem jelent gazdasági, kulturális lemaradást. A professzorok a konferencián a kulturális életet a kávéházi élettől a filozófián, az irodalmon, az egyháztörténeten, a földrajzon át a publicisztikáig elemzik, széles kulturális tablót mutatva és ezzel eligazítást adva a korszakról az érdeklődő olasz közönségnek.

A tudományos rendezvény két helyszínen zajlik, délelőtt a Roma Tre Egyetemen, délután az akadémián. A résztvevők Bologna, Chieti, Firenze, Messina, Milánó, Nápoly, Padova, Pisa, Róma, Udine és Velence egyeteméről érkeznek. Magyarországról a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről Armando Nuzzo a magyar irodalomról tart előadást, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről (ELTE) Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Az egyház, az állam és a civil szervezetek a 19. század végén címmel ad elő, Molnár Antal (ELTE) a Római Magyar Akadémia igazgatója vallástörténeti kérdésekről beszél, Ordasi Zsuzsanna a Veszprémi Egyetemről pedig a magyar művészet és építészet szerepéről értekezik.

A Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Turgonyi Zoltán filozófus a dualizmus kori magyar filozófiáról beszél, Egyed Péter a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről az erdélyi magyarok kulturális életéről, Vojislav Pavlovic Belgrádból, a Balkán-tanulmányok Központjából a Szent István koronája alatt élő szerbek politikai életéről ad elő. Töttössy Beatrix, a firenzei egyetem tanára a korszak esztétikájáról és etikájáról tart előadást.

A magyar nyelvvel és irodalommal foglalkozó olasz professzorok közül Roberto Ruspanti, a CISUECO alelnöke, az udinei egyetem tanára a dualista korszak nagy európai liberális személyiségéről, Eötvös Józsefről értekezik. Amedeo di Francesco a nápolyi egyetemről a monarchia földrajzát elemzi Krúdy Gyula regényein keresztül. Mindhárom nap zárásaként egy-egy dokumentumfilmet vetítenek, Gilberto Martinelli filmrendező munkáit: A trikolór jegyében - Olaszok és magyarok a Risorgimentóban, A szabadság keserű íze - Márai Sándor és Nápoly, valamint Guido Romanelli - A budapesti küldetés címmel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése