Megvan, mitől halt meg a legendás Medici-katona

A X. Leó pápa (eredeti nevén: Giovanni di Lorenzo de’ Medici) halála után a gyász fekete sávjait egész életében magán viselő, Giovanni dalle Bande Nere néven is ismert Giovanni de' Medici (1498-1526) a dúsgazdag firenzei Medici család egyik oldalágának tagja volt; ma a firenzei Medici-kápolnában nyugszik feleségével, Maria Salviatival.

Habár legyőzhetetlenségével szerzett hírnevet, Giovannit igen fiatalon, 28 éves korában érte a halál. 1526. november 25-én egy ágyúgolyó eltalálta, miközben a német birodalmi csapatok Róma felé meneteltek, hogy kifosszák az Örök Várost. Medicit ekkor Luigi Alessandro Gonzaga márki mantovai palotájába vitték. Az üszkösödés hamar megjelent a sérült végtagon, így a házigazda sebésze, Abram mester úgy döntött, hogy a katona megmentése érdekében amputálni kell a lábát.

Olasz kutatók novemberben exhumálták Medici csontjait, hogy közelebb kerülhessenek a karizmatikus hadparancsnok életéhez és halálához. A vizsgálatot a pisai egyetem patológiai múzeumának antropológus szakértője, Gino Fornaciari professzor vezette. „Úgy gondolták, hogy az amputálást nem a sérülés fölött, hanem kicsivel a boka után végezték, amivel azonnal aláírták Giovanni halálos ítéletét” – magyarázta Fornaciari.

A sebészorvost azonban jogtalanul támadták – figyelmeztetett a szakértő. Ugyan Giovanni szárkapcsát és sípcsontját valóban lefűrészelték, a kutatók nem találtak sérülésre utaló jeleket az amputált rész felett, se a térdnél, se pedig a combcsontnál. „A lábat gyakorlatilag az ágyúgolyó amputálta, az orvos csak 'befejezte' a folyamatot, megtisztította a sebet és helyrehozta a csonkot” – fejtette ki Fornaciari. A kutatás több más részletre is fényt derített, így például kiderült, hogy a zsoldosvezér 174 centiméter magas és erős testalkatú volt, míg feleségét fogbetegségek gyötörték, azonban halálát a késői, harmadlagos szifilisz okozta.

Giovanni sztoikus nyugalommal tűrte az elviselhetetlen fájdalmat, de öt nappal a beavatkozás után, 1526. november 30-án elhunyt. „Abram mester mindent megtett, de az üszkösödés már túl előrehaladott volt” – mondta el Fornaciari.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe