Megoldhatták a grönlandi vikingek rejtélyét
2013. január 15. 18:49
A kutatók évek óta értetlenül állnak azon rejtély előtt, hogy miért hagyták el a vikingek leszármazottai Grönlandot a 15. század végén. A régészek egy friss kutatás szerint most úgy vélik, nem az éhezés és a betegségek, hanem a felmerülő gazdasági és identitásbeli problémák játszottak vezető szerepet abban, hogy a grönlandiak visszatérjenek őseik földjére.
Korábban
Gazdálkodókból fókavadászok
1408. szeptember 14-én Grönland szigetén Thorstein Olafsson és Sigrid Björnsdottir egybekötötték életüket, a ceremóniára a Hvalsey fjordban lévő öt méter magas templomban került sor. A mennyasszony és a vőlegény számára a templom félhomályában bizonyosan nehéz lehetett megismerni a másikat, hiszen a grönlandi késő nyár gyenge fénye csak apró nyílásokon keresztül hatolt be a templomba. A ceremóniát követően a vendégek fókahússal csillapították éhségüket.
Az izlandi férfi és a grönlandi lány esküvője egyike volt az utolsó népünnepélyeknek az északi viking kolóniában. Minden akkor ért véget, amikor az utolsó olajlámpák is kifogytak Grönland településein. A vikingek leszármazottai a 10. századtól kezdve közel 500 éven át kitartottak az észak-atlanti előőrsben.
A középkor kedvező klimatikus viszonyai lehetővé tették a mai Norvégia, Dánia és Izland lakóinak, hogy a védett fjordokban gazdaságok százait hozzák létre, s több tucat templomot emeljenek. Eltűnésüket a mai napig rejtély övezi. Mostanáig sok szakértő azt feltételezte, hogy az éghajlat lehűlése és a terméscsökkenésből eredő éhínségek kialakulása okolhatók a skandináv kolóniák eltűnéséért, azonban egy kanadai-dán kutatócsapat most úgy véli, képes megcáfolni eme hanyatlási elméletet.
A kutatók több száz emberi és állati csonton végeztek izotópos elemzéseket a szigeten. A Journal of the North Atlantic című folyóiratban közzétett tanulmányukban az egyik legrészletesebb képet tárják az olvasók elé a skandináv telepesek étkezési szokásairól. A kutatások azt mutatják, hogy egy esetleges éhínség aligha vezethetett a térség elhagyására, hiszen amikor hidegebbre fordult az idő, a mezőgazdasági termelésről és az állattenyésztésről a grönlandiak meglepő gyorsasággal váltottak át a tengeri étel alapú étrendre, azaz főállású fókavadászok lettek.
A betelepülések kezdetén, a 11. században az étrend csupán 20-30 százalékban állt tengeri eredetű táplálékból, azonban a következő évszázadokban folyamatosan emelkedett ez az arány, s a 14. századra már 80 százalékra nőtt, magyarázza Jan Heinemeier, a dániai Aarhus Egyetem kutatója. Tehát a csapat megerősítette, hogy a grönlandi vikingeknek akkor is bőven volt mit enniük, amikor az idő hidegebbre fordult. A csontelemzések azt mutatják, hogy a vikingek ritkán ettek a saját állatállományukból. A szigeten az éghajlat a 13. század közepén kezdett lehűlni, a nyár hűvösebbé lett, heves viharok tomboltak, a tél pedig hátborzongatóan hideggé vált. A szarvasmarhákat ilyenkor a fjordok menti legelőkre próbálták átterelni.
A kisebb gazdaságok fokozatosan áttértek az igénytelenebb juhok és kecskék tartására. A kutatások szerint a vikingek legtöbb idejüket immáron a fókavadászattal töltötték, s nem tettek nagyobb erőfeszítéseket azért, hogy háziállataik túléljék a klímaváltozással járó fagyos teleket. A csontok vizsgálata pedig azt is kiderítette, hogy semmilyen szokatlan járvány nem okolható a hátrahagyott területek elnéptelenedéséért.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Második világháborús rohamlöveget találtak egy németországi katonai bázison
- Restaurálják és átvizsgálják I. Ottó császár magdeburgi sírhelyét
- Rendkívül gazdag kelta sírra bukkantak Németországban
- Alkimista kísérletek nyomait őrizheti egy német várban feltárt lombik
- 50 éve buktak le a harckocsi-terveket ellopó Stasi-ügynökök az NSZK-ban
- Röntgenvizsgálat leplezett le egy átfestett náci festményt
- Elveszett német település nyomait találták meg Vesztfáliában
- Csúcstechnológiával védik a 250 éves stuttgarti parkot
- Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút
- Drograzzia során került elő egy ellopott Picasso-festmény 10:14
- A brit kapitulációt rögzítő Washington-levelet mutatnak be Londonban 09:23
- Lehetséges Artemisz-szobor töredékére bukkantak Bulgáriában 08:36
- Ismeretlen Szent Ágoston-prédikációkra bukkantak egy középkori kéziratban 08:11
- Krasznahorkai László is ott lesz Európa új irodalmi fesztiválján 06:51
- Online is kutathatóvá váltak Liszt Ferenc magánlevelei és naplói tegnap
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban tegnap
- Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára tegnap














