Megoldhatták a grönlandi vikingek rejtélyét
2013. január 15. 18:49
A kutatók évek óta értetlenül állnak azon rejtély előtt, hogy miért hagyták el a vikingek leszármazottai Grönlandot a 15. század végén. A régészek egy friss kutatás szerint most úgy vélik, nem az éhezés és a betegségek, hanem a felmerülő gazdasági és identitásbeli problémák játszottak vezető szerepet abban, hogy a grönlandiak visszatérjenek őseik földjére.
Korábban
Gazdálkodókból fókavadászok
1408. szeptember 14-én Grönland szigetén Thorstein Olafsson és Sigrid Björnsdottir egybekötötték életüket, a ceremóniára a Hvalsey fjordban lévő öt méter magas templomban került sor. A mennyasszony és a vőlegény számára a templom félhomályában bizonyosan nehéz lehetett megismerni a másikat, hiszen a grönlandi késő nyár gyenge fénye csak apró nyílásokon keresztül hatolt be a templomba. A ceremóniát követően a vendégek fókahússal csillapították éhségüket.
Az izlandi férfi és a grönlandi lány esküvője egyike volt az utolsó népünnepélyeknek az északi viking kolóniában. Minden akkor ért véget, amikor az utolsó olajlámpák is kifogytak Grönland településein. A vikingek leszármazottai a 10. századtól kezdve közel 500 éven át kitartottak az észak-atlanti előőrsben.
A középkor kedvező klimatikus viszonyai lehetővé tették a mai Norvégia, Dánia és Izland lakóinak, hogy a védett fjordokban gazdaságok százait hozzák létre, s több tucat templomot emeljenek. Eltűnésüket a mai napig rejtély övezi. Mostanáig sok szakértő azt feltételezte, hogy az éghajlat lehűlése és a terméscsökkenésből eredő éhínségek kialakulása okolhatók a skandináv kolóniák eltűnéséért, azonban egy kanadai-dán kutatócsapat most úgy véli, képes megcáfolni eme hanyatlási elméletet.
A kutatók több száz emberi és állati csonton végeztek izotópos elemzéseket a szigeten. A Journal of the North Atlantic című folyóiratban közzétett tanulmányukban az egyik legrészletesebb képet tárják az olvasók elé a skandináv telepesek étkezési szokásairól. A kutatások azt mutatják, hogy egy esetleges éhínség aligha vezethetett a térség elhagyására, hiszen amikor hidegebbre fordult az idő, a mezőgazdasági termelésről és az állattenyésztésről a grönlandiak meglepő gyorsasággal váltottak át a tengeri étel alapú étrendre, azaz főállású fókavadászok lettek.
A betelepülések kezdetén, a 11. században az étrend csupán 20-30 százalékban állt tengeri eredetű táplálékból, azonban a következő évszázadokban folyamatosan emelkedett ez az arány, s a 14. századra már 80 százalékra nőtt, magyarázza Jan Heinemeier, a dániai Aarhus Egyetem kutatója. Tehát a csapat megerősítette, hogy a grönlandi vikingeknek akkor is bőven volt mit enniük, amikor az idő hidegebbre fordult. A csontelemzések azt mutatják, hogy a vikingek ritkán ettek a saját állatállományukból. A szigeten az éghajlat a 13. század közepén kezdett lehűlni, a nyár hűvösebbé lett, heves viharok tomboltak, a tél pedig hátborzongatóan hideggé vált. A szarvasmarhákat ilyenkor a fjordok menti legelőkre próbálták átterelni.
A kisebb gazdaságok fokozatosan áttértek az igénytelenebb juhok és kecskék tartására. A kutatások szerint a vikingek legtöbb idejüket immáron a fókavadászattal töltötték, s nem tettek nagyobb erőfeszítéseket azért, hogy háziállataik túléljék a klímaváltozással járó fagyos teleket. A csontok vizsgálata pedig azt is kiderítette, hogy semmilyen szokatlan járvány nem okolható a hátrahagyott területek elnéptelenedéséért.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- A Habsburg, aki elvesztette Bécset
- Jászai Marival is hírbe hozták a norvég irodalom óriását, Ibsent 19:05
- Talán sohasem tudjuk meg, mi miatt fordult vissza Hannibál Róma kapujában 18:13
- Folytatják a holokausztmúzeum építését az egykori Mussolini-villa közelében 16:05
- Állhatatosságáért halt mártírhalált Csehország védőszentje 14:21
- A Petőfi-filmek hagyományát ismerhetjük meg a Toldi mozi vetítéssorozatán 12:26
- Rákosiért cserébe térhettek haza a szabadságharc zászlajai 11:20
- Így segít a BÁV: a zálogbaadás folyamata 09:50
- Óriási vérveszteség volt a magyar sportnak az ifiválogatott 1956-os kintmaradása 08:20