Keresztes lovagvárak a Közel-Keleten
2013. január 4. 11:39
Korábban
Margat
A Szentföld méretét tekintve legnagyobb keresztes lovagvára a Földközi-tengertől 2 kilométerre, a mai Bánjász városához közel egy 360 méter magas domb tetején áll. Bár nem őrződött meg olyan jó állapotban, mint a fentebb bemutatott Krak des Chevaliers, a sorban utána következik. A domb környékén már a római időkben is kialakult egy település, de az erődítményt először az arabok emeltek a magaslatra, ahonnan a tengerpart jó ellenőrizhető, ezért is nevezték el al-Marqabnak, vagyis őrhelynek, amit majd a keresztesek egyszerűsítenek le Margatra.
1104-ben a bizánciak foglalták el a várat, majd az Antiochiai Hercegség része lett a Tripoliszi Grófság felé vezető forgalmas út ellenőrzését is kitűnően ellátó építmény. A keresztes államok is állandóan vetélkedtek érte, a szemfüles arabok végül 1133-ban elfoglalták, ám csak rövid időre sikerült birtokba venniük a déli pontján hat méteres fallal rendelkező várat.
Mivel a század során három földrengés is sújtotta a vidéket, fenntartójának, a Mazoir családból származó II. Renaudnak hatalmas összegekbe került rendszeres újjáépítése és fenntartása, így financiális okokból 1187-ben, Jeruzsálem arab visszafoglalásának évében évi járadék fejében eladta a komplett vízvezetékrendszerrel ellátott és vízöblítéses latrinákkal felszerelt erődöt a johannitáknak. Jeruzsálem elveszése után Margat vált a Szent János lovagrend központjává, ahol nagyszabású védelmi célú építkezések kezdődtek, melyek csupán másfél évtizedig tartottak.
II. András királyunk Margat várában is meglátogatta a johannitákat, akikkel a Magyar Királyságban gyümölcsöző kapcsolata volt az Árpád-háznak. A keresztes háborúk végén Margatot is egyre több iszlámhitű hódító „kereste fel”: I. Bajbarsz szultán 1269-ben és 1270-ben is az erőd ellen vonult, ám ekkor még nem ért el sikereket. Az 1281-ben egy újabb ostromot túlélő johanniták végül 1285-ben adták fel várukat.
Margatnak nem csak középkori, hanem jelenkori magyar vonatkozásai is vannak, ugyanis nemrégiben magyar régészek kutatták; 2006-ban nyert koncessziót Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régésze. 2007 őszén a magyar kutatók találták meg a vár kápolnájának falán a keresztesek legnagyobb falképciklusát, a Menny és Pokol ábrázolását, amely a bűnösök büntetését és az imára kulcsolt kézzel álló üdvözültek csoportjait mutatja be.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
