Százötven éve kezdődött a rabszolga-felszabadítás

Az amerikai polgárháború idején, 1862. szeptember 22-én tárta a nyilvánosság elé Abraham Lincoln amerikai elnök az Előzetes Emancipációs Kiáltványt, amelyben szabadságot ígért azoknak a - néger - rabszolgáknak, akik a lázadó déli államok fennhatósága alatt éltek. Bár az 1863. január 1-jén életbe lépő rendelkezés jóval kevesebb embert szabadított fel, mint azt napjainkban gondolnánk, a dokumentum mégis történelmi jelentőségű, mert kilátásba helyezte a feketék emancipációját.

Az intézkedéssel a polgárháború történetének új szakasza kezdődött, a belháború 1865-ben az erkölcsi fölényben levő északiak győzelmével ért véget. Két hónappal a háború vége előtt Lincoln elnök úgy nyilatkozott, hogy a rabszolga-felszabadítás volt kormányának legfőbb cselekedete, s egyúttal a 19. század legfontosabb eseménye is. 2009. június 18-án a washingtoni szenátus bocsánatot kért a feketéket sújtó egykori amerikai rabszolgaság és faji szegregáció miatt. A határozatban alapvető igazságtalanságnak, kegyetlenségnek és embertelenségnek ismerték el a rabszolgaságot.

Abraham Lincoln elnökké választása Amerikában előrevetítette a polgárháború rémét, hiszen pályafutása során végig élesen ellenezte a rabszolgaságot. Elvi és erkölcsi alapon, valamint a józan megfontolás által vezérelve, ugyanis felismerte, hogy az amerikai gazdaság fejlődését hátráltatja a nagytömegű, ingyenes élőmunka alkalmazása. "A fehér emberek tömegeit valójában károsítja az, hogy saját munkaterületeik közvetlen közelében rabszolgamunka dívik" - mondta egy beszédében. Néhány déli gyökerében akarta megszüntetni a bajt: 1861 februárjában merényletet kíséreltek meg a Lincolnt beiktatására szállító vonat ellen, de a tervet idejében leleplezték. Lincolnt 1861. március 4-én a 16. amerikai elnökként iktatták be hivatalába.

Egy héttel később az elszakadásra készülő déli államok megalakították a Konföderációt, csapataik 1861. április 12-én megostromolták a Sumter-erődöt - kitört az 1865-ig tartó polgárháború. A véres harcok közepette Lincoln sorsdöntő elhatározásra jutott: 1863 első napján aláírta az emancipációról szóló proklamációt, amely mindörökre szabadnak nyilvánította az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgákat. (A rabszolgaság teljes eltörlését csak az alkotmány 1865-ben elfogadott 13. kiegészítése mondta ki.) A Lincoln újraválasztása utáni 1865. március 4-i elnöki beiktatási ünnepség volt az első, amelyre már színes bőrű vendégeket is meghívtak.

A rabszolgák sorsának borzalmairól Harriet Beecher Stowe írónő 1852-ben megjelent Tamás bátya kunyhója című regényében írt, az olvasók körében óriási sikert aratva. A fordulatos mű megrázta és elgondolkoztatta olvasóit, és sokban hozzájárult a rabszolgaság elleni harc erősödéséhez. Állítólag a polgárháború idején az írónő Washingtonban találkozott Lincoln elnökkel, aki e szavakkal üdvözölte: "Ön tehát az a kicsi asszony, aki kiváltotta ezt a nagy háborút."

A szabadságukat elnyerő rabszolgák megkapták a jogot a vezetéknév használatának méltóságára is. A 2000-es népszámlálás adatai szerint a történelmi Washington nevet viselő amerikaiak 90 százaléka afroamerikai származású. A történészek szerint a felszabadult rabszolgák közül sokan a szabadság kapuját elsőként megnyitó George Washington előtti tisztelgésül vették fel a nevet, így vált a Washington a "legfeketébb" családnévvé.

A rabszolgák felszabadítása nyitotta meg a feketék emancipációjának százötven éves útját, amelynek egyik történelmi eseményeként 2009. január 20-án letette a hivatali esküt az Egyesült Államok első fekete bőrű elnöke. Barack Obama a 44. amerikai elnökként költözött be a Fehér Házba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban
• Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét