2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Helyi erők felelősek Marosvásárhely fekete márciusáért

2012. november 29. 17:34 MTI

Egy történészek által írt új könyv szerint elsősorban a helyi erőcsoportok felelősek az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi véres román-magyar összecsapásokért.

A szabadság terhe - Marosvásárhely 1990 március 16-21. című csaknem 300 oldalas könyvet - amelyet szerdán mutattak be - László Márton, az állami levéltár Maros megyei fiókjának munkatársa és Novák Csaba Zoltán, a román akadémia marosvásárhelyi Gheorghe Sincai intézetének történész kutatója írta, és a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó adta ki.

Novák Csaba Zoltán az MTI-nek csütörtökön elmondta: elsősorban a helyi erők alakították az eseményeket, "a központi vezetés szándékos vagy szakmai inkompetenciából fakadó hezitálása" azonban segítette a helyi román erőcsoportok megnyilvánulását. A kérdés azért fontos, mert a marosvásárhelyi véres eseményeket korábban úgy is magyarázták: azokat a központi román hatalom robbantotta ki azért, hogy ürügyet szolgáltasson a beszüntetett Securitate utódintézményének, a Román Hírszerző Szolgálatnak a létrehozásához.

A marosvásárhelyi eseményeket korábban magyarellenes pogromnak, román-magyar összecsapásnak, de magyar államellenes lázadásnak is titulálták. Az MTI kérdésére Novák Csaba Zoltán elmondta, a könyv szerzői a "pogromjelleget esetenként magán viselő etnikai konfliktus" meghatározást tartják megfelelőnek. A történész szerint az események gyökerei abban keresendők, hogy Marosvásárhelyen etnicizálódott a rendszerváltás, mind a magyar, mind a román közösség elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy érvényre juttassa a törekvéseit. "A román és a magyar erőcsoportok között kialakult patthelyzetre reagált úgy a helyi román elit jelentős része, hogy szervezett tömegek bevonásával próbálta a maga javára billenteni a mérleg nyelvét" - magyarázta a kutató.

A Marosvásárhely fekete márciusának az eseményeit bemutató könyv szerzői - amint azt Novák Csaba Zoltán elmondta - a szakma számára elérhető valamennyi fontos forrást megvizsgáltak, és olyan forrásokat is felhasználtak, amelyeket korábban mások nem kutattak. Így a Ceausescu-diktatúra bukása után alakult Nemzeti Megmentési Front Maros megyei gyűléseinek jegyzőkönyveit, az esemény kivizsgálására alakult parlamenti bizottság teljes iratanyagát és a bukaresti magyar nagykövetség beszámolóit is felhasználták kutatásaik során.

Novák Csaba Zoltán megemlítette, akárcsak az 1989-es bukaresti forradalom, a marosvásárhelyi fekete március is nagy mértékben a kamerák előtt zajlott. Így a filmezett anyagok is fontos forrást jelentettek számukra. A történész hozzátette, így sem volt teljes a kutatott anyag, hiszen nem férhettek hozzá a belügyminisztérium és a hadsereg nemzetbiztonsági okokból titkosított irataihoz. Valószínűsítette azonban, hogy a titkosított dokumentumok a következő évtizedekben sem lesznek kutathatók.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár