A leghíresebb brit régészeti felfedezések

Knósszoszi palota

A minószi civilizáció (és egyben a bronzkor) legnagyobb területű épületegyüttesét 1900-ban az egyetemi tanulmányait Oxfordban és Göttingában végző Sir Arthur John Evans fedezte fel, aki több mint három évtizeden át, 1935-ig vezette az ásatásokat. A Krétán fekvő, fénykorában 50 ezer ember által lakott település palotája több földrengést és tűzvészt is megért, s virágzása az i. e. 15. század környékén érhetett véget; egyesek szerint a szárazföldről érkező mükénéiek pusztításai miatt, míg mások egy járványt vagy egy újabb földrengést okolnak a bronzkori civilizáció romba döntéséért.

A legenda szerint a palota labirintusát Minósz krétai király parancsára Daidalosz, a legendás hírű ezermester készítette a knósszoszi királyi épületben. Az uralkodó ide zárta torzszülött ivadékát, Minótauroszt, akit később az athéni Thészeusz Ariadné segítségével győzött le. A labirintus valódi létezéséről megoszlanak a vélemények.

1. Tutanhamon sírja
2. Knósszoszi palota
3. Ur királyi sírjai
4. Az Indus-völgyi civilizáció
5. Nimrud és Ninive
6. Merneptah-sztélé
7. Catalhöyük
8. Uruk
9. Dilmun

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"