A vörösterror 133 napja

Kubai rakétaválság: ami a tankönyvekből kimaradt

2012. október 24. 08:51

Az Egyesült Államok első katolikus elnöke, J. F. Kennedy alig néhány hónapja tette le hivatali esküjét, mikor komoly diplomáciai fiaskót kellett elszenvednie. A kubai emigránsok partraszállási kísérlete a Disznó-öbölben, 1961 áprilisában totális kudarccal végződött. Kennedynek ez az eset felettébb kínos volt, hiszen a választási kampányban éppen azért bírálta Richard Nixont, hogy az nem tesz semmit a Castro-rezsim megdöntésére. A következmények pedig 1962-ben, a kubai rakétaválságnál majdnem katasztrófához vezettek. Íme az 50 éve zajlott rakétaválság kevéssé ismert epizódjai.


Kubát leigázni?

1962. október 22-én drámai hatású beszédben jelentette be Kennedy, hogy a kommunista vezetésű karibi ország köré tengeri blokádot vonnak. Azt azonban már kevesen tudják, hogy néhány nappal a sorsfordító események előtt az elnök beszédírói egy ennél sokkal élesebb hangú, szinte hadüzenetként értelmezhető szöveget tettek le JFK asztalára. „Ezen a reggelen vonakodva ugyan, de megparancsoltam a fegyveres erőknek, hogy indítsanak támadást és pusztítsák el a kubai nukleáris fegyvereket” – hangzott a beszédvázlat első sora, amely – a világ nagy örömére – végül Kennedy asztalfiókjában maradt.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!