Liszt és a kortárs francia zeneszerzők
2012. október 22. 13:09 MTI
Liszt Ferenc és a kortárs francia zeneszerzők kapcsolatáról nyílt kiállítás 2012. október 19-én a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a világhírű zeneszerző születésnapja alkalmából.
A 150 éve született Debussyről való megemlékezés hozta előtérbe Liszt és a francia zeneszerzők kapcsolatát. Liszt életének utolsó évében találkoztak, amikor Debussy római ösztöndíjas volt – mondta el Eckhardt Mária tudományos igazgató, a kiállítás kurátora.
Hozzátette: ennyi még nem késztette volna egy új anyag összeállítására, de a múzeum kottatára bővelkedik olyan értékes kottákban, amelyeket Lisztnek ajánlottak fiatal francia zeneszerzők. Ezért vélte úgy a kutató, hogy érdemes bemutatni ezt a kapcsolatot.
„A fiatal Liszt a francia zenei élet egyik főszereplője volt, ünnepelték mint zongoravirtuózt. Ám kevésbé volt egyértelmű zeneszerzői elfogadása, főként a francia operák motívumaira írt fantáziáit ismerték. 1866-ban bemutatták Párizsban az Esztergomi misét, ami hatalmas és sértő bukással járt. Liszt egyházi zenéje eltért attól, amit Párizsban akkoriban megszólaltattak, még olyan hívei sem értették, mint például Berlioz” – részletezte Eckhardt Mária.
A fiatalok között azonban voltak néhányan, akik felfedezték a maguk számára Lisztet. „Szívós munkával alapozta meg például Saint-Saëns, hogy húsz évvel később újra bemutassák Párizsban az Esztergomi misét, ezúttal óriási ünneplésben részesült a mű, akárcsak a Szent Erzsébet-legenda. Ez a magyarázata annak, hogy Saint-Saëns a többieknél nagyobb súlyt kap a kiállításon. Liszt viszonozta a francia komponista elismerését: kora legnagyobb orgonistájának tartotta Saint-Saëns-t, és előmozdította, hogy a francia fővárosban fanyalogva fogadott Sámson és Delilát Weimarban sikerrel mutassák be” – emelte ki a kutató.
Gounod, Massenet, Delibes műveit Liszt szívesen hallgatta, komoly barátságok fejlődtek ki, amelyeknek a dokumentumai, például Lisztnek szóló ajánlásokkal ellátott kották, levelek, fotográfiák példányai kerültek a tárlókba érmek, műsorlapok és gépzongora-tekercsek mellett.
Az egyik vitrinben Liszt és a pesti francia lap, a Gazette d'Hongrie cikke látható, a lap és a zeneszerző kapcsolata olyan érdekes, hogy akár külön kiállítás témája lehetne. Ebben cáfolta például, hogy antiszemita lenne.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.