130 éve született a Geiger-Müller számláló feltalálója

Hans Geiger és Ernest Rutherford

Apja filológus professzor volt, maga Geiger az Erlangeni Egyetemen szerzett doktori fokozatot. Ezután Manchesterben a Nobel-díjas Ernest Rutherford asszisztense lett. Itt fedezte fel John Mitchell Nuttall társaságában a kettejük nevét viselő törvényt, amely mennyiségi összefüggést állapít meg egy radioaktív anyag felezési ideje és a kibocsátott alfa sugarak energiája között. Geigernek része volt a Rutherford-atommodell megfogalmazásában is, amely feltételezte, hogy a teljes pozitív töltés az atom méretéhez képest igen kicsiny atommagban összpontosul, és afféle miniatűr Naprendszer módjára e körül keringenek a negatív töltésű elektronok.

Az első világháború kitörése után haza kellett térnie Németországba, a háborúban a tüzérségnél szolgált. Leszerelése után a Birodalmi Fizikai Technikai Intézet radioaktivitást kutató laboratóriumának vezetője lett. 1928-ban tanítványával, Walter Müllerrel tökéletesítette az ionizáló részecskék számlálására alkalmas hordozható berendezését, amelynek első változatát még Angliában készítette.

A híres Geiger-Müller-féle számlálócső a részecskekutatás alapeszközének számít, de számtalan más célra is használják, így kozmikus sugárzás mérésére és radioaktív kőzetek felkutatására is. Alapelve Rutherfordnak az a felfedezése, amely szerint a radioaktív részecskék ionizálják az útjukba kerülő atomokat. A csövet ritkított nemesgázzal, általában argonnal töltik meg, közepén feszültség alá helyezett, a cső külsejétől elszigetelt fémszálat vezetnek át. A csőbe jutó nagy energiájú részecskék a gázt ionizálva elektronokat szabadítanak fel, ezek ütközés révén további elektronokat váltanak ki, az elektronok okozta áramot pedig számláló vagy hangkeltő berendezés érzékeli - ez az ismert kattogó zaj.

Geiger 1925-től a Kieli, 1929-től a Tübingeni Egyetemen dolgozott - itt figyelte meg először a kozmikus sugárzás záporait -, 1936-tól pedig a Berlini Egyetem professzora volt. 1929-ben megkapta a Hughes-érmet, 1937-ben lett a Német Tudományos Akadémia tagja. Kutatta a kozmikus sugárzást, a mesterséges radioaktivitást és a maghasadást is.

Tagja volt a náci pártnak, több olyan zsidó kollégáját adta fel, akik korábban segítették őt, és részt vett a Harmadik Birodalom atomfegyverprogramjában. 1945. szeptember 24-én halt meg, néhány héttel azután, hogy az amerikaiak ledobták Hirosimára az első atombombát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága