Jó munkát végeztek a Kádár-rendszer állambiztonsági megbízottai

A Kádár-rendszer állambiztonsági megbízottjait a honvédség és a belügy tartalékos állományából választották ki. A tartalékosok funkciója eredetileg az volt, hogy a rendkívüli vagy háborús időszakban megnövekedett feladatokat ellássák. A jelentkezés előfeltétele volt az érettségi, a büntetlen előélet, a politikai, erkölcsi megbízhatóság, az egészségügyi alkalmasság és az önkéntesség. A jelentkezők közötti válogatásnál előnyt jelentett, ha a szülők magas kitüntetésben részesültek vagy párt-, állami, politikai, illetve gazdasági vezetők voltak - mondta a kutató.

A tartalékosok kétéves képzést kaptak, eredeti feladataik azonban - amelyek egy lehetséges mozgósításhoz kötődtek - a valóságban fokozatosan megváltoztak, és már a hetvenes években egyfajta hálózatként, operatív feladatokra használta őket az állambiztonság - magyarázta Kónyáné Kutrucz Katalin.

A korabeli dokumentumok szerint a tartalékos tisztekből állambiztonsági megbízottakká előlépett személyek alkalmasak voltak "a külföldi állampolgárok gyanús magatartása", az amnesztiában részesített politikai elítéltek, "a szélsőséges politikai megnyilvánulások" és a "fecsegés" megfigyelésére, segítették "az ideológiai háború leleplezését", és csökkentették a hivatásos operatív tisztek leterheltségét - fejtette ki a szakember. Megjegyezte azt is: az állambiztonság területén a szabályok többnyire a különféle megoldások, módszerek kipróbálása után megszilárduló gyakorlatból nőttek ki.

Egy 1985-ben született belügyminiszteri parancs mondta ki először, hogy a tartalékosok közül az erre alkalmas személyek megbízhatók állambiztonsági feladatokkal. Bár az ilyen megbízottak jogállása nem hivatásos, hanem civil volt, mégis kaphattak havi legfeljebb kétezer forintos javadalmazást, havonta írásban beszámoltak munkájukról. Az állambiztonsággal való együttműködésük titkos volt, és abban hasonlítottak az SZT- (szigorúan titkos) tisztekre, hogy folytatták a polgári foglalkozásukat a nyilvánosság előtt. A megbízottak között volt tanár, ügyvéd, újságíró, agronómus, erdész, építésvezető, pénzügyi előadó, autószerelő, a humán értelmiség kisebb arányban képviseltette magát, a pártapparátusban egyáltalán nem lehettek állambiztonsági megbízottak, de a KISZ-vezetők között előfordultak - mondta a kutató.

Kónyáné Kutrucz Katalin arra hívta fel a figyelmet: nagyon kevés dokumentum maradt fenn a megbízottakról, alig kétszáz karton, dosszié pedig egy sem. Az állambiztonsággal kötött megbízási szerződések szabályozását, általános tartalmát ismerik a kutatók, de eddig egyetlen konkrét szerződést sem találtak, a megbízottak létszámára vonatkozóan sincsenek megbízható adatok, csak becslések, amelyek szerint vélhetően több ezren voltak.

"A korabeli értékelések szerint nagyon jó munkát végeztek" - fűzte hozzá a szakember a Beszélgetések a Történeti Levéltárban című sorozat részeként tartott előadásában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek