Etnikai tisztogatás volt a bulgáriai törökök 1989-es kivándorlása
2012. szeptember 11. 14:22 MTI
A bolgár kommunista párt hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentumai azt bizonyítják, hogy etnikai tisztogatás volt 1989 júniusa és szeptembere között 340 ezer bulgáriai török Törökországba távozása, nem pedig - amint akkor hivatalosan állították - önkéntes emigráció.
Korábban
Todor Zsivkov államfő és kommunista párti főtitkár a párt vezetőivel 1989. június 7-én tartott tanácskozásán kijelentette, hogy az országot el akarja hagyni a török kisebbség egy jó része. "Ez üdvözlendő és szükséges is. Ha nem hagyjuk, hogy ebből a népességből távozzon két-háromszázezer fő, akkor 15 év múlva Bulgária már nem létezik. Olyan lesz, mint Ciprus" - mondta Zsivkov.
Ennek a tanácskozásnak a jegyzőkönyve – az 1944 és 1989 közötti kommunista korszak archív dokumentumainak részeként – hétfőtől olvasható az állami irattár új weboldalán (www.archives.bg/politburo). Ebben az időszakban 2459 jegyzőkönyv keletkezett, és közülük 897 továbbra is titkos.
A török kisebbség tagjai 1989 elején több tüntetést is rendeztek, amelyeken követelték, hogy a hatóságok adják vissza nekik eredeti családnevüket, miután 1984-85-ben arra kényszerítették őket, hogy nevüket bolgárosítsák. Ezt követően a hatóságok május 29-én megnyitották a Törökországgal közös határt, hogy azon keresztül távozzanak az országból az összlakosság 10 százalékát kitevő török kisebbség tagjai, akiket Szófia Törökország "ötödik hadoszlopának" tekintett. (Törökország tagja volt az akkor még ellenséges NATO-nak.)
"Utasítottuk a belügyminisztériumot, hogy a szélsőségeseket a lehető legrövidebb idő alatt szállítsák el az országból Ausztrián át, és utasítsák ki azoknak a fanatikusoknak a tömegét, akik ezeknek az eseményeknek a középpontjában állnak" – közölte Zsivkov. A török kisebbség többi tagját pedig határozottan ösztönözték Bulgária elhagyására.
A dokumentumok szerint ezen intézkedések következményeként a kommunista pártnak fel kellett készülnie a munkaerőhiányra a gazdaság több olyan szektorában, amelyben a törökök nagy számban dolgoztak. Az önkormányzatoknak jelképes áron fel kellett vásárolniuk a törökök elhagyott házait, és azokba tősgyökeres bolgárokat kellett költöztetniük.
Az etnikai tisztogatás – amely heves reakciókat váltott ki a nemzetközi közösségből, de még Moszkva sem támogatta – felgyorsította azt a folyamatot, amely elvezetett Zsivkov eltávolításához 1989. november 10-én, 35 évi hatalom után.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.