2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Vértes László

2012. július 25. 11:46

Budapest, 1914. november 3. – Budapest, 1968. augusztus 20.

A Vértesszőlősi előember felfedezője, Vértes László 1914-ben született Budapesten. Visszaemlékezései szerint ötödikes gimnazista korában jött a gondolat: régész lesz. A középiskola befejezését követően azonban az orvosi karra jelentkezett, ám két szemeszter után abbahagyta, majd különböző munkákból tartotta fenn magát: volt tisztviselő, artista, hölgyfodrász és segédmunkás is.

Régészeti tanulmányokat sohasem folytatott, ám több barlangkutatásba bekapcsolódott, s önképzéssel fejlesztette magát. 1945 után a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaként országos barlangfelügyelő lett. 1951-től a Történeti Múzeum paleolitgyűjteményének kezelését vállalta.

Részt vett Kadić Ottokár solymári barlangfeltárásában, ásott a Mecsekben, Pilisben, Gerecsében és a Bükkben is, ahol első jelentős régészeti eredményét hozta napvilágra: az Istállós-kői-barlangban egy ősemberi tűzhelyet emelt ki, s szállítatott a Magyar Nemzeti Múzeumba, amelynek a föld- és őslénytani osztályát irányította.

Legnagyobb szakmai eredménye a vértesszőlősi előember maradványainak felfedezése volt 1963-ban, leginkább innen ismerjük Vértes László nevét. A Samu névre keresztelt, Európa egyik legidősebb, mintegy 350 ezer éves Sinantropus jellegű előember-maradvány feltárása nemcsak országos, hanem nemzetközi méretű felfedezés volt. A tudományok doktora fokozatot is elnyerő ősrégész a Homo paleohungaricus felfedezésével megjelölte Magyarországot az őskor térképén.

A lovasi kőkori festékbánya, a sümegi ősbánya és a Szeleta-barlang feltárása is „Vértesszőlős gazdája” nevéhez köthető. A pihenést nem ismerő régész korai halála miatt nem tudta megvalósítani egyik nagy álmát, a vértesszőlősi leletről készült monográfia elkészítését. A felfedezés helyszíne és az ott létesített tudományos bemutatóhely azóta is hihetetlen népszerűségnek örvend, azonban a további ásatások megakadtak.

Főbb művei:

Őskori bánya Lovason. Bp., 1956.; Medveemberek krónikája. Bp., 1957.; Tata – eine mittelpaläolitische Travertin-Siedlung in Ungarn, 1964.; Lower Palaeolithic hominid and pebble-industry in Hungary Nature, 1965.; Upper Biharian (Intermindel) pebble-industry occupation site in Western Hungary. Current Anthropology, 1965.; Typology of the Buda-industry. Quaternaria, 1965.; Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Bp., 1965.; Őskori bányák Veszprém megyében (Lovas, a legősibb bánya, A sümegi ősbánya). Veszprém, 1969. Athenaeum Ny. Bp.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár