Miről tárgyaltak a KGB vezetői Budapesten?

Megérkezik a delegáció

A kétévenkénti találkozók sorában 1968. december 5-én a KGB delegációja érkezett Budapestre. A Jurij Andropov vezette négytagú szovjet küldöttség december 7-ig tartózkodott Magyarországon. Maga a látogatás ténye – bár a látogatás pontos okának megjelölése nélkül – eddig is ismert volt a történeti irodalomban, sőt az Andropov Kádár Jánossal folytatott megbeszéléséről készített feljegyzést már több alkalommal publikálták is. Míg a Kádárral való beszélgetés központi részét a Csehszlovákiában kialakult helyzet (és a szocialista országok ezzel kapcsolatos álláspontja) képezte, addig a december 5-én tartott állambiztonsági tárgyalás jóval tágabb keretek között mozgott. A magyar fél által adott tájékoztatót követően előbb Andropov előadására, majd Szaharovszkij, a KGB hírszerzésének vezetője és Cinyov vezérezredes, a szovjet kémelhárítás parancsnoka által tartott eligazításokra került sor.

Magának az állambiztonsági vezetők találkozójáról készített jelentésnek a közreadása több szempontból is indokolt. Az állambiztonsági szervek által „termelt” iratok egy része szinte kizárólag a szocialista vezetők által tett propagandanyilatkozatok speciális, a kívülálló számára gyakran áthatolhatatlannak tűnő, állambiztonsági-rendőrségi nyelvezetbe átültetett variációi. Természetesen a KGB vezetőinek itt közölt értékelései is magukon viselik ezen jegyeket, azonban számos olyan pontot is érintenek, amelyek túlmutatva a fentieken – a feljegyzéseket a vezetés belső használatára szánták – bepillantást engednek az állambiztonság legfelső vezetőinek gondolkodásmódjába is. Mindezek mellett a dokumentum azon kevés magyar nyelvű állambiztonsági iratok egyike, amelyben szó esik a Szovjetunió belső viszonyairól is.

A csehszlovákiai bevonulás kapcsán Andropov megemlíti a „magyar elvtársaknak” a Pavel Litvinov vezette csoport Vörös téri tiltakozását. Andropov a tüntetőket „notórius munkakerülőknek” aposztrofálta és ezzel meg is magyarázta cselekedetüket, a bíróság által kiszabott kiutasításokkal és a többéves szabadságvesztésekkel pedig megoldottnak is tekintette az ügyet. A kriminalizált társadalom képének példájához ugyanakkor olyan eufemisztikus megfogalmazás párosul, amelyet a Szovjetunión belüli nacionalizmus kapcsán tett megjegyzés kiválóan szemléltet: Andropov állítása szerint „a probléma elsősorban a Baltikumban merült fel […] A nacionalizmus érvényesül bizonyos fokig Nyugat-Ukrajnában és Nyugat-Belorussziában. A nacionalizmus ugyancsak fennáll a Kaukázuson túli területeken, illetve Közép-Ázsiában.”

A Szovjetunió határvidékeinek-tagköztársaságainak ilyetén való felsorolása, illetve a szovjet ellenzéki mozgalmak ilyenfajta megközelítései után nem meglepő Szaharovszkij vezérezredes sajátos elemzése sem az Egyesült Államok belső helyzetéről, amely pontosan érzékelteti az állambiztonsági vezetők gondolkodásának korlátait. A hatvanas évek társadalmi mozgalmairól szólva az igencsak kiterjedt apparátust működtető hírszerzés vezetője kissé elnagyoltan foglalta össze azok jellemzőit: „…a különböző huligán-, hippi-, s egyéb elemek a jobboldaliak tartalékát képezik a progresszív erőkkel szembeni harcban, s ezért az államapparátus elnéző velük szemben.”

Tóth Eszter teljes cikke a hozzá kapcsolodó dokumentumokkal az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóiratában, a Betekintőben olvasható

1. A megállapodás
2. Megérkezik a delegáció

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét