Ötven év csecsemők ellopásáért a volt argentin diktátornak
2012. július 6. 13:08 MTI
Ötven évi börtönbüntetésre ítélte egy Buenos Aires-i bíróság csütörtökön Jorge Rafael Videlát, az 1976-tól 83-ig tartó diktatúra első vezetőjét, mert uralma alatt szisztematikusan elloptak több tucatnyi csecsemőt olyan politikai foglyoktól, akiket azután megöltek.
Korábban
A most 86 éves Videlát már kétszer elítélték, mindkét esetben életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Először 1985-ben kínzásért, gyilkosságokért és más bűncselekményekért vonták felelősségre. Carlos Menem akkori elnök azonban öt évvel később kegyelmet adott neki.
A legfelsőbb bíróság 2007-ben érvénytelenítette a kegyelmet, visszaállítva az ítéletet. 2010-ben a "córdobai ügyben" ítélték el. Ebben 31 olyan politikai fogoly meggyilkolása miatt vonták felelősségre, akiket az 1976-os katonai puccs után röviddel kivittek cellájukból, és hivatalos tájékoztatás szerint menekülési kísérlet közben agyonlőttek.
Az ellopott csecsemők története az egyik legfájdalmasabb hagyatéka a diktatúrának, az úgynevezett piszkos háborúnak. A gyerekeket bebörtönzött anyjuktól vették el, és zömmel katonacsaládok illegálisan örökbe fogadták. Ma már több mint száz ember tudja, hogy egyike volt ezeknek a gyerekeknek, de elképzelhető, hogy sokkal többen vannak.
A most befejeződött perben 34 csecsemő ellopásával vádolták meg Videlát és a diktatúra tíz másik vezetőjét, főleg katona- és rendőrtiszteket. A 84 éves Reynaldo Bignonét, akik Videla után, 1982-83-ban vezette a diktatúrát, 15 évi börtönbüntetésre ítélték. Hét vádlott 15 és 40 év közötti elzárást kapott, kettőt pedig felmentettek. Korábbi perekben már Bignonét is elítélték életfogytig tartó börtönre.
Videla az utolsó szó jogán azt mondta a bíróság előtt: "a gyermeket szülő nők, akiket tisztelek mint anyákat, a (baloldali) terrorgépezet aktivistái voltak. Sok közülük élő pajzsként használta magzatát".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap