Megkerült a 12. századból származó Camino-kódex
2012. július 5. 10:15 MTI
Csaknem napra pontosan egy évvel azután, hogy ellopták, szerdán előkerült Spanyolországban egy garázsból a Szant Jakab-zarándokút vélhetően legrégebbi leírása, a XII. századi Kallixtusz-kódex, köznapi nevén a Camino-kódex. A hatóságok több embert letartóztattak.
Korábban
Az ibériai ország északnyugati csücskében fekvő Santiago de Compostela Szent Jakab-székesegyházából ellopott felbecsülhetetlen értékű dokumentumot egy Milladoiro nevű településen találták meg a nyomozók.
A rendőrség kedd este őrizetbe vett egy villanyszerelőt, a katedrális egykori alkalmazottját, annak feleségét és fiát, szerdán pedig utóbbi barátnőjét. Meghallgatásukra csütörtökön kerül sor. Nem zárható ki, hogy a katedrális egykori alkalmazottja bosszúból lopta el a történelmi emléket, amiért elbocsátották. A székesegyház tavaly több állást is megszüntetett, köztük a villanyszerelőét is.
A hatóságok már hetek óta gyanították, hogy a villanyszerelő volt a bűntett értelmi szerzője. A férfi nyomába eredtek, majd házkutatást tartottak, amelynek során pénzérméket, a katedrálisból származó tárgyakat, valamint összességében 1,2 millió euró készpénzt találtak. A garázsban leltek a 225 oldalas Kallixtusz-kódexre. A székesegyházból ellopott dokumentum a legrégebbi és legteljesebb példánya a hivatalos nevén Liber Sancti Iacobi dokumentumnak, amelyből Európa-szerte hozzávetőleg kétszáz létezik.
A II. Kallixtusz pápának tulajdonított ősnyomtatványt rendszerint a katedrális egyik termében őrzik, a helyiségbe mindössze fél tucat embernek van bejárása. A spanyol kulturális örökség ékszerének tartott kódexet rendszerint a világtól elzárva őrzik, és csak ritka alkalmakkor teszik közszemlére. Ilyen alkalom például, ha a pápa látogat el a Spanyolország északnyugati csücskében fekvő Santiago de Compostelába. A dokumentumot ilyenkor is fokozott biztonsági intézkedések közepette állítják ki.

A kódex öt tematikus részből áll, de mindegyik rész Santiago apostolát, Szent Jakabot dicsőíti. Az öt kötetből a legismertebb az utolsó, az tartalmazza a manapság Caminóként emlegetett Szent Jakab-út, az apostol sírjához vezető zarándoklat - ezzel együtt az út menti falvak, városok, emberek és szokások - leírását, kitér arra, mely szent helyeket kell felkeresnie és hogyan kell viselkednie egy zarándoknak.
II. Kallixtusz pápa volt az, aki 1222-ben úgy döntött, hogy az apostol ünnepe - július 25. - minden alkalommal legyen szent év, ha vasárnapra esik. Legutóbb 2010-ben ünnepeltek szent évet, a legközelebbire 2021-ig kell várni. XVI. Benedek 2010-ben el is látogatott a spanyol városba.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap