Bányai László
2012. június 29. 16:29
Körösbánya, 1907. november 17. – Bukarest, 1981. június 3.
Az eredetileg Baumgarten családi néven született Bányai László a Hunyad megyei Körösbányán látta meg a napvilágot egy bányász családban. A gyulafehérvári gimnázium elvégzése után Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait, majd a franciaországi Grenoble városában és Párizsban folytatta. Felsőoktatási tanulmányainak elvégzése után 1930 és 1933 között Csíkszeredán középiskolai tanárnak állt.
Az időközben a marxista szemlélethez egyre szorosabban kötődő Bányai franciaországi egyetemi tartózkodása idején több magyar lapnak is írt verseket. Műveit leközölte a Vasárnapi Újság, a Jóbarát és az Erdélyi Fiatalok is, továbbá tanulmányai jelentek meg az erdélyi és az európai műveltség kapcsolatáról.
1933-ban belépett a Román Kommunista Párt által irányított Falvak Népe radikális parasztlaphoz, ősszel azonban letartóztatták kommunista tevékenysége miatt, s elbocsátották tanári állásából. 1934-ben elvette volt kolléganőjét, Gerő Margitot, s együtt vettek részt az antifasiszta mozgalmakban. A MADOSZ (Magyar Dolgozók Szövetsége) politikai tömegszervezet központi titkára volt Kolozsváron, majd Brassóban és Temesváron illegális pártaktivista.
Műveiben a magyarság és a románság közös Hitler ellenes fellépését kezdeményezte. Elvetette a nacionalizmust, s a két nép közös hagyományaira helyezte a hangsúlyt, a közös szocialista haza építésére buzdított. 1945 után a Magyar Népi Szövetség végrehajtó bizottsági tagja, majd részt vett a kommunista hatalomátváltási folyamatban is. 1952 és 1956 között a Bolyai Tudományegyetem rektora, 1959 és 1966 között pedig a bukaresti Történeti Intézet aligazgatója. 1970-ben a Romániai Szocialista Köztársaság Akadémiájának levelező tagjává választotta.

Főbb művei:
• A magyarság a Dunavölgyében (Kolozsvár, 1938)
• Harminc év. Jegyzetek a romániai magyarság útjáról (1949)
• Együtt élünk, együtt építünk (cikkek, tanulmányok, 1957)
• Tavaszi szél (versek, 1958)
• Közös sors – testvéri hagyományok (1973. Románul 1971, franciául 1972)
• Kitárul a világ (Önéletrajzi jegyzetek, 1978)
• Válaszúton (Önéletrajzi jegyzetek, 1980)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20