Történelmi műemlék lett egy kétszáz éves szőlőparcella
2012. június 28. 11:18 MTI
Először nyilvánított műemlékké egy szőlőparcellát a francia műemlékvédelmi hatóság. A Pireneusokban található, alig 300 lakosú Sarragachies nevű településen elterülő kétezer négyzetméteres terület közel kétszáz éves szőlőtőkéi azért érdemelték ki az eddig csak épületeknek járó címet, mert "kiváló példái a biodiverzitásnak és a genetikai örökségnek".
A június elején védelem alá került parcella a 46 települést tömörítő Saint-Mont borvidékhez tartozik. Az itt készített bort nem tekintik kiváló minőségűnek, és csak alig másfél évvel ezelőtt kapta meg a történelmi borvidékek minőségi borainak járó AOC-osztályba való besorolást (ellenőrzött eredetmegnevezésű borok). Sarragachies-nek nincs is saját cuvée-je, mert az éppen azért nem lenne igazán jó minőségű, mert nagyon különbözőek a területen található öreg tőkék. Az itt termelt borszőlőt ezért a Saint-Mont kollektívának szállítják be felhasználásra.
A Pédebernade-család tulajdonába tartozó parcella viszont éppen a diverzitásával hívta fel magára a francia nemzeti agronómiai kutatóintézet (INRA) és a Bor Nemzeti Intézete bordeaux-i kutatóinak a figyelmét: a hatszáz tőke között húsz történelmi jellegű szőlőfajta található, s közülük hét nincs is nyilvántartásba véve, mert eddig senki sem tudott róluk. Az 1810 és 1830 között ültetett tőkék számos vihar mellett három háborút és a XIX. századi filoxéra-járványt is túlélték, amely a franciaországi szőlők kétharmadát elpusztította.
A feltehetően véletlenül megmenekült parcella a tőkék elhelyezkedése miatt is különleges: azokat ugyanis párosával ültették, a párok egymástól kétméteres távolságra, 12 sorban helyezkednek el, ami a hagyományos szőlőművelési gazdálkodás nyomait őrzi. A sorok között - amelyeket mindkét oldalon megműveltek - az ősi termelők olyan széles csapást hagytak, hogy ott a földet szántó marhák elférjenek. Ez a fajta gazdálkodás a filoxéra pusztítása utáni új tőkék telepítésekor teljesen eltűnt Franciaország déli részén.
A helyi termelőknek az örökségvédelemben játszott szenvedélyes szerepére való tekintettel döntött úgy a műemlékvédelmi hatóság, hogy a parcellát műemlékké nyilvánítja, amire még soha nem volt példa Franciaországban.
"A Saint-Mont borvidéket általában fiatal borok földjeként tartják számon. Ez a parcella viszont mostantól arra emlékeztet, hogy a pireneusoki bortermelés az egyik legősibb" - mutatott rá Olivier Bourdet-Pees, a Plaimont nevű bormárka igazgatója. Mint hozzátette, "ez a körülmények véletlen egybeesése miatt vált lehetővé: a hét-nyolc generációval ezelőtt ültetett szőlőkkel folyamatosan foglalkoztak, a fajták hihetetlen variációja között hét olyan szerepel, amely sehol máshol a világon nem található meg, és amelyekről szinte semmit nem tudunk". A régióban léteznek még a filoxéra előtt ültetett parcellák, de egyik sem kétszáz éves, és mindegyiken csak egyfajta szőlőt termelnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.