2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Képeken a bibliai idők egyik legnagyobb kincslelete

2012. június 22. 08:54

Menekülő család rejthette el azokat a háromezer éves arany-és ezüstkincseket, amiket a múlt hónapban találtak meg régészek. A gazdag kánaánita família a bibliai idők egyik legértékesebb kincsleletét hagyta az utókorra.

Egy ház romjai között, kerámiakorsóban kerültek elő azok a háromezer éves arany-és ezüstkincsek, amiket a semita népekhez tartozó, egykoron Palesztina és Fönícia területén élő gazdag kánaánita családhoz tartoztak – árulta el a Tel Avivi Egyetem régésze, Israel Finkelstein ásatásvezető. A Megiddo melletti felfedezés az izraeli külügyminisztérium szerint a bibliai idők valaha volt egyik legértékesebb kincslelete.

„Ez egy lenyűgöző darab” – mondta el a régész arról az arany fülbevalóról, amelyet egy apró kőszáli kecskével díszítettek. Finkelstein szerint ugyan gyakran találnak ilyen ékszereket, de a megiddói lelet sokkal nagyobb, szebb és jobban ki van dolgozva a többinél.

Mikor a kincseket valamikor az i.e. 11. században elrejtették, Megiddo egy híres kánaánita város volt. Ebben az időben ért véget a területen az egyiptomi uralom, s valószínűleg az egyiptomi kivonulással hozható összefüggésbe a kincs elrejtése is. Maguk a kincsek több száz szépen kifaragott elefántcsont szobor mellől kerültek elő. Finkelstein szerint a kincsek gazdái magas rangú személyek lehettek, ezt jelzik az ott talált agyagedények, és az építészeti elemek.

További képekért kattintson galériánkra

A kincseket egy a szoba sarkában levő korsóba helyezték, s két fedőt tettek rá – ez is azt jelzi, hogy tulajdonosaiknak – akik már nem térhettek vissza – nem volt sok idejük a műveletre. A vöröses kalcedon gyöngyök megegyeznek a korabeli egyiptomi dizájnnal, ami azt sugallja, hogy a leleteket Egyiptomból importálták.

Megiddo ókori alapítású város a mai Izrael területén. A Biblia szerint itt fog sor kerülni a végső csatára, az Armageddonra is, amikor a gonosz erői összecsapnak Isten Mihály arkangyal vezette hadaival. A hat évezreden keresztül lakott település az ókor egyik legfontosabb kereskedelmi és közlekedési csomópontján feküdt, ennek köszönhetően többször vívtak mellette döntő ütközeteket, és itt zajlott le a világtörténelem első feljegyzett csatája is az egyiptomiak és a hettiták között. A város első régészeti feltárása 1930-ban kezdődött meg. De Megiddo volt az a hely is, ahová egy pápa a szentföldi helyek közül elsőként látogatott: 1964-ben VI. Pál itt találkozott Izrael elnökével. A hely 2005-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár