Ferenc József koronázása
2012. június 8. 10:48
Az 1848/49-es szabadságharc leverése után Magyarország furcsa közjogi helyzetben találta magát. A Függetlenségi Nyilatkozat óta nincs királyunk, de a trónfosztott uralkodó helyett nem választottunk újat sem. Ferenc József csapatai tartják megszállva az országot, s őket nem sokkal később követi az idegen hivatalnokok közigazgatási „megszállása” is. A hivatalos nyelv a német, rendeleti úton folyik a kormányzás, rákényszerítik Magyarországra az osztrák iparjogot, büntetőjogot. Azonban az itáliai és a német egységért folyó háborúk következményei nem kerülhették el a Habsburgok birodalmát. Mindenféle közeledési kísérletek előfeltétele a magyarokkal való kiegyezés volt, melynek során Ferenc Józsefet királyunkká koronáztuk. Ma van mindennek a 145. évfordulója.
Korábban
Közeledési kísérletek
Eközben Ferenc József még mindig nem királya Magyarországnak, pedig nagy szüksége lenne a passzív ellenállásba süllyedt ország erőforrásaira. Az 1850-es évek külpolitikai helyzete ugyanis Ausztria számára igen kedvezőtlenül alakult. Az egyik fontos kérdés Európában a német egység létrejötte: vajon a területileg még mindig hatalmas, de meggyengült Ausztria, vagy a feltörekvő, és nagy léptekkel fejlődő Poroszország vezetésével jön létre Németország? A másik jelentős politikai tényező Itália. A Piemonti Királyság nem titkolja szándékát, az olasz egység megteremtését, s ez az osztrák uralom alatt álló észak-olasz területek elvesztését jelentené. Ausztria így kétfrontos harcot vív európai nagyhatalmi pozíciójának megtartásáért, s nemzetközi helyzete válságosnak mondható.
1852-ben Ferenc József közeledni próbál Magyarországhoz, s körutazást szerveznek számára, mely csúfos kudarcba, és érdektelenségbe torkollik. A kísérletet újabb körutazás szervezésével 1857-ben megismétlik, s az uralkodó ekkor már kedvezőbb fogadtatásra talál, melyben nagy szerepe van a szép és fiatal királynénak.
Ekkor már Itália kérdésének rendezése égető problémát jelentett Ausztria számára. Az itáliai területekért vívott, 1859. június 24-én lezajlott solferinói ütközetben Ausztria döntő vereséget szenvedett, s fel kellett adnia Lombardiát. Az olasz területek elvesztése, az itáliai hadszíntérről való kiszorulása után várható volt, hogy hamarosan kenyértörésre kerül sor Ausztria és Poroszország között is a német kérdésben. Ebben a helyzetben Ausztria számára döntő fontosságú volt, hogy a magyar kérdést rendezze.
Jól érezték ezt a Deák körül csoportosuló magyar politikusok is, akik Ausztria szorongatott helyzetét igyekeztek arra használni, hogy Magyarország számára minél kedvezőbb kiegyezést hozzanak létre Ferenc Józseffel. Az abszolutizmust felváltotta az engedmények kora. Az 1860-as év tárgyalásokkal, közigazgatási átszervezésekkel, kegyelmezésekkel telik el, s 1861. január 1-től ismételten visszaállítják a forradalom előtt működött kormányhatóságokat, a magyar nyelv használatát, a politikai foglyok egy része kegyelmet kap, s országgyűlést hívnak össze.
Az idő kerekét azonban nem lehet visszaforgatni, a forradalom vívmányait nem lehet eltörölni. A magyar politikusok nem fogadják el az 1848. áprilisa előtti állapotok visszaállítását, az 1848-ban kiharcolt jogaik elismerését akarják. A következő évek ennek az óhajnak, és az uralkodó és tanácsadói köre merevségének összhangba hozásával telnek el. 1865. február végén már bizonyos volt a háború Ausztria és Poroszország között a német egység megteremtéséért folytatott versenyfutásban, ezért szükségessé vált a belső egység megteremtése, a mihamarabbi kiegyezés Magyarországgal. Az 1865. április 16-án megjelent híres „húsvéti cikk” programot adott arra, miként lehetne az osztrák-magyar kiegyezés kérdésében közelíteni az álláspontokat.
A politikai kiegyezés fontos eleme volt Ferenc József magyar királyként történő elismerése, azaz megkoronázása is, melyet az 1866-os országgyűlés készített elő és amelyre néhány hónappal az Andrássy-kormány kinevezése, illetve alig több mint egy héttel a közösügyi törvény (1867:XII. tc.) országgyűlési elfogadása után, 1867. június 8-án került sor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.