2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Újra állhatnak Babilon falai

2012. május 31. 12:33

Két sikertelen próbálkozás után újra kísérletet tesznek régészek, hogy Babilon világörökségi védettséget kapjon. Szaddam Huszein és az amerikai csapatok óriási károkat okoztak az egykoron virágzó városban, amelynek területén eddig csak nagyon kevés ásatás folyt.

Kalapácsok visszhangja hallatszik, ahogyan iraki munkások dolgoznak Babilon omladozó falain. Rájuk is fér a renoválás, a ledönthetetlennek vélt falat azóta az elemek: a víz, a szél és a külföldi hódítók pusztították. „Ha nem csinálunk semmit, a falak az elkövetkező tíz évben egyszerűen leomlanak” – mondta el Thierry Grandin, a World Monuments Fund munkatársa, aki a 2600 éves északi fal felállványozását végző munkásokat felügyeli.

A babilóniai birodalom egykori fővárosának területén eddig csak nagyon kevés ásatás folyt. A négyezer éves településnek csupán a töredékét tárták fel, de az idő nagyon sürget: a szél és a sós víz kikezdte a falak egyes részeit, de legalább ekkor pusztítást vittek végbe a Szaddam Husszein által elrendelt nagyszabású építkezések a nyolcvanas években, valamint a 2003-as amerikai invázióval érkező okkupáció.

A közel-keleti ország vezetőinek terve a falak újjáépítésére és az ókori város idealizált felépítése azzal járt, hogy még nagyobb károkat tettek a város maradványaiban. Ezzel egyelőre meghiúsulni látszik Babilon megőrzése az utókornak; a város történelmi és vallási jelentősége ellenére az UNESCO kétszer is úgy döntött, hogy nem veszi fel a területet a világörökségi listára.

A világszervezet a Szaddam Huszein-kori építkezésekre hivatkozva utasította el a kérést. Az iraki diktátor egy modern palotát épített arra a dombra, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a feltárt romokra. A törékeny állagú falak a modern téglák közé szorultak, amelyek tovább préselik a sárból készített falat, miközben a sós tengervíz az alapokat kezdi ki. A konzerválási munkálatok célja, hogy háromdimenziós szkennerrel nézzék meg tégláról-téglára a hibákat, s kicseréljék a csatornahálózatot.

A régészeti területet csak fegyveres őrök kísérte diplomaták, iraki iskolás csoportok és francia turistacsoportok keresik fel. Pedig éppen ez lenne a cél: a turizmus erősítése. „Babilon az egész világé, nem csak iraki örökség. Ezért szeretnénk szélesre tárni a kaput a turisták előtt” – jelentette ki a fejlesztésekért felelős tartományi tisztviselő, Szalah Hasszan Bihaya.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár