Ötszáz éves a Sixtusi Madonna
2012. május 23. 13:18 MTI
Nagy időszaki kiállítással ünnepli a Sixtusi Madonna születésének ötszázadik évfordulóját a drezdai állami műgyűjtemények. A Sixtusi Madonna - 500 éves Raffaello kultuszfestménye című, szombaton nyíló kiállítás először mutatja be a világhírű mű teljes történetét a reneszánszkori keletkezésétől jelenkori globális mítosszá válásáig.
Korábban
"A tárlat rávilágít a festmény keletkezésének körülményeire, a megbízóra, az emberiség egyik legismertebb alkotásának sorsára és vándorlására. Emellett a kép művészet- és kultúrtörténeti, irodalmi és szellemtörténeti utóhatását is bemutatja a kiállítás" - mondta el Bernhard Maaz, az Zwingerben lévő régi mesterek gyűjteményének igazgatója.
A mű történetét 140 kiállítási tárgy mutatja be, köztük jelentős múzeumok és archívumok kölcsönadományai, például Raffaello egyéb művei vagy más reneszánsz művészek alkotásai. Raffaellótól látható lesz például a londoni National Gallerytől kölcsönkapott Garvagh Madonna, egy angyaltöredék a Vatikánból, egy rajz a bécsi Albertinából illetve a Hölgy fátyollal (Donna velata) című kép. Az eredetileg a firenzei Pitti-palotában őrzött, Raffaello legszebb nőportréjaként számon tartott festmény és a Sixtusi Madonna először látható együtt.
Az "ünnepelt", a Sixtusi Madonna a kiállítás idejére új helyet kapott. Az eredetileg az első emeleten helyet foglaló mestermű új keretben és újraüvegezve a földszinti Gobelin-teremben fogadja majd a látogatókat központi kiállítási tárgyként három hónapon át - mondta el Andreas Henning szakértő. A Sixtusi Madonna hamarabb tett szert nagy népszerűségre, mint da Vinci Mona Lisája. Míg Raffaello műve már a 19. század közepén mítosszá vált, a Mona Lisa csak 1911-ben vált jelenséggé - fogalmazott a szakértő.
A festménnyel az irodalom, a zene, a képzőművészet és a fotográfia 1800 körül kezdett el foglalkozni, a képet ekkor már másolták és reprodukálták. Ugyanebben az időben kezdtek a kép angyalkái önállóan is híressé válni. A Sixtusi Madonnát Raffaello Santi (1483-1520) 1512-13-ban festette II. Gyula pápa megbízásából a piacenzai Szent Sixtus kolostori templom számára.
A 265 centiméterszer 201 centiméteres festmény isteni jelenést ábrázol. Madonna Jézussal a karján lép elő nyitott függönyök közül, lábainál két mártír, II. Sixtus pápa és Szent Barbara térdel. A képet többek között az alsó keretnél várakozón könyöklő pufók angyalok tették világhírűvé. A figurákat Raffaello utolsóként helyezte a földi világ küszöbére, hogy optikailag egységesítse a művet.
A Sixtusi Madonnát 1754-ben mintegy kétévnyi tárgyalás után II. Frigyes Ágost szász választófejedelem vásárolta meg. Azóta a drezdai festménygyűjtemény része.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról? tegnap
- 10 tény a Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombákról tegnap
- Legjobb hegedűinek nevet is adott a legendás hangszerkészítő, Antonio Stradivari tegnap
- Nixon is szervezett randevút Gábor Zsazsának tegnap
- A szíriai polgárháború és az orosz–ukrán háború hatása Magyarország nemzetbiztonságára tegnap
- Háború a diáklányok szemszögéből tegnap
- A világ legnagyobb hatalmai közé akarta emelni országát az utolsó iráni sah tegnap
- Máig a karácsony elengedhetetlen része Csajkovszkij Diótörője tegnap