Ötszáz éves a Sixtusi Madonna

"A tárlat rávilágít a festmény keletkezésének körülményeire, a megbízóra, az emberiség egyik legismertebb alkotásának sorsára és vándorlására. Emellett a kép művészet- és kultúrtörténeti, irodalmi és szellemtörténeti utóhatását is bemutatja a kiállítás" - mondta el Bernhard Maaz, az Zwingerben lévő régi mesterek gyűjteményének igazgatója.

A mű történetét 140 kiállítási tárgy mutatja be, köztük jelentős múzeumok és archívumok kölcsönadományai, például Raffaello egyéb művei vagy más reneszánsz művészek alkotásai. Raffaellótól látható lesz például a londoni National Gallerytől kölcsönkapott Garvagh Madonna, egy angyaltöredék a Vatikánból, egy rajz a bécsi Albertinából illetve a Hölgy fátyollal (Donna velata) című kép. Az eredetileg a firenzei Pitti-palotában őrzött, Raffaello legszebb nőportréjaként számon tartott festmény és a Sixtusi Madonna először látható együtt.

Az "ünnepelt", a Sixtusi Madonna a kiállítás idejére új helyet kapott. Az eredetileg az első emeleten helyet foglaló mestermű új keretben és újraüvegezve a földszinti Gobelin-teremben fogadja majd a látogatókat központi kiállítási tárgyként három hónapon át - mondta el Andreas Henning szakértő. A Sixtusi Madonna hamarabb tett szert nagy népszerűségre, mint da Vinci Mona Lisája. Míg Raffaello műve már a 19. század közepén mítosszá vált, a Mona Lisa csak 1911-ben vált jelenséggé - fogalmazott a szakértő.

A festménnyel az irodalom, a zene, a képzőművészet és a fotográfia 1800 körül kezdett el foglalkozni, a képet ekkor már másolták és reprodukálták. Ugyanebben az időben kezdtek a kép angyalkái önállóan is híressé válni. A Sixtusi Madonnát Raffaello Santi (1483-1520) 1512-13-ban festette II. Gyula pápa megbízásából a piacenzai Szent Sixtus kolostori templom számára.

A 265 centiméterszer 201 centiméteres festmény isteni jelenést ábrázol. Madonna Jézussal a karján lép elő nyitott függönyök közül, lábainál két mártír, II. Sixtus pápa és Szent Barbara térdel. A képet többek között az alsó keretnél várakozón könyöklő pufók angyalok tették világhírűvé. A figurákat Raffaello utolsóként helyezte a földi világ küszöbére, hogy optikailag egységesítse a művet.

A Sixtusi Madonnát 1754-ben mintegy kétévnyi tárgyalás után II. Frigyes Ágost szász választófejedelem vásárolta meg. Azóta a drezdai festménygyűjtemény része.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”