Akhaimenida várost tárnak fel Iránban

„A város maradványai egy 110 hektáron elterülő akhaimenida városhoz tartoztak” – idézte az iráni hírügynökség, az IRNA Mohamad-Javad Jafari régészt, Észak-Khorasan állam kulturális örökségekért felelős tisztviselőjét.

„Régészeti bizonyítékok vannak arra, hogy a terület a vaskortól az iszlám megszületésének idejéig lakott volt” – fűzte hozzá Jafari, aki azt is elárulta, hogy a város virágzása az Akhaimenida-dinasztia idejére esett.

A felfedezés helyszínén, a ribai dombnál egy pártus kastély maradványai is előkerültek, abból az időből, amikor a Pártus Birodalom az Akhaimenida-ház protektorátusa alá került. Jafari felhívta a figyelmet, hogy a területen fosztogató vandálok miatt az örökség 30 százalékát érte kár.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek