Titanic-mánia 1912-ből

A Titanic 100. évfordulójára új könyvek jelennek meg, James Cameron kasszasikere meghódítja a színpadokat, s emlékérmeket adnak ki a legendás hajó balsorsú első - és egyben utolsó - útjáról. A Titanic-mánia nem ismer határokat, csakúgy, mint egy évszázaddal ezelőtt. A gőzös katasztrófájának azonnali következményeként a pusztulásra ítélt óceánjáró a populáris kultúra céltáblájává vált. A Coney-sziget attrakciójától a katasztrófa után egy hónappal bemutatott mozifilmig - íme néhány meglepő, a süllyedő hajó hullámai keltette érdekesség.

A kitalált Titán

A Titanic számos irodalmi művet inspirált már röviddel elsüllyedése után, a kritikusok által elismert költőktől a túlélők bestselleres elbeszéléséig. Figyelemre méltó azonban, hogy a Titanicról készült első írás 14 évvel a katasztrófa előtt született. 1898-ban egy amerikai regényíró és egykori tengerész, Morgan Robertson megírta Hiábavalóság című művét (későbbi címe: A Titán pusztulása), amely egy képzeletbeli óceánjáró tengeri kalandjairól szól. Aki kicsit is ismeri a Titanic tragédiáját, bizonyosan felismeri a hasonlóságot a híres hajó és Robertson fiktív regénye között. A mű kezdő sorai így szólnak: „A legnagyobb ember alkotta munka volt. Az építésében és a működtetésében minden tudomány közreműködött, a kereskedelemtől a művészetekig.”

Ahogy Robertson története folytatódik, úgy szaporodnak a baljós párhuzamok. A Titanichoz hasonlóan a Titánt is elsüllyeszthetetlennek tartják. Csakúgy, mint a valóságban, a Titánnak sincs elegendő, valamennyi utas befogadására alkalmas mentőcsónakja, majd az Atlanti-óceán északi részén egy sötét áprilisi napon jéghegynek ütközve a tenger fenekére süllyed. A két történet helyenként persze eltér, például a Titán 13 túlélőjével szemben a Titanic esetében 710-nek menekülnek meg. A Titanic katasztrófáját övező érdeklődést kihasználva Robertson kiadója természetesen 1912-ben újranyomta a könyvet.

Titanic a Coney-szigeten

Két évvel a Titanic elsüllyedése után New York Coney-szigetén egy merőben új és rögtön népszerűvé váló attrakciót mutattak be. A látogatók egy központban a Titanic és a mentőhajó, a Carpathia miniatűr modelljeit csodálhatták meg. A fennmaradt plakát a hajó elsüllyedését, az óceánból kiálló jéghegyet, néhány mentőcsónakot, valamint a halálba zuhanó utasokat ábrázolta.

A mai közönség számára talán meglepő és hátborzongató látványt nyújtana egy ilyen, a katasztrófát szinte azonnal bemutató kiállítás, ám ez egyáltalán nem volt szokatlan a 20. század elején. A Titanic mellett látható volt még a Galvestont elpusztító árvíz, az 1906-os San Francisco-i földrengés és a búr háború képei is.

Az első Titanic film

85 évvel Cameron kasszasikere előtt már 1912. május 14-én, mindössze egy hónappal a katasztrófa után bemutatták az első Titanic ihlette filmet. A némafilmek egyik sztárja, Dorothy Gibson filmbeli édesanyjával a hetes számú mentőcsónakba kerülve sikeresen túlélik a katasztrófát a Menekülés a Titanicról című, 10 perces rövid némafilmben, amelyben rövid híradófelvételek is helyet kaptak.

Dorothy Gibson

A katasztrófa részleteire éhező közönség özönlött a vetítésekre az Egyesült Államokban és külföldön egyaránt, pedig a filmkritikusok az alkotók szemére vetették a katasztrófában rejlő lehetőségek gyors kihasználását. A New York Dramatic Mirror például így kommentálta az eseményt: „felháborító, különösen ezekben az időkben, mikor a horror eseményei még frissen élnek az emlékeinkben.”

Titanic dallamok

Céline Dion “My Heart Will Go On” szerzeménye nem az egyetlen olyan dal, amely soha nem vezette volna a slágerlistákat, ha a Titanic biztonságosan kiköt New Yorkban; ilyen volt még a “My Sweetheart Went Down With the Ship” és a “Be British!” is. Sok zeneszöveg emlékezett meg az óceánjáró zenekaráról, amely a legenda szerint állítólag még akkor is játszott, amikor már félig elsüllyedt a hajó. Egy másik népszerű dallam, a “A Hero Went Down With the Monarch of the Sea” a Titanic egyik leggazdagabb utasának, John Jacob Astornak szólt. Akkoriban a zenei kiadóknál nagy kereslet volt a zongora kísérte énekhangokra, amihez a Titanic katasztrófája az üzleti lehetőségeket is biztosította.

Titanic Teddy maci

Amikor a világ még fel sem ocsúdott a gőzös katasztrófájának híre hallatán, a gyártók már lázasan dolgoztak a különböző emlékérmek, tányérok, képeslapok, édességdobozok és whiskeys üvegek előállításán. A Titanic inspirálta emléktárgyak között az az 500 darab plüssmedve is helyet kapott, amiket a német Steiff cég gyártott. A „gyászmedve” néven is emlegetett állatfigurák piros szemei az áldozatok iránti együttérzést voltak hivatottak kifejezni.

Egy a Titanic elsüllyedését ábrázoló képeslap

Mára a limitált számban fellelhető medvék értéke 20 ezer dollár fölé kúszott. Most, száz évvel a katasztrófa után az emléktárgyak új hulláma magasodik az évforduló emléke fölé.