Vacsoracsata a vaskorból
2012. március 23. 10:43
A vaskori kelták társadalmi és politikai státuszuk bebetonozását várták a hetedhét országra szóló lakomák megrendezésétől.
Korábban
Két, egyenként 2600 éves kelta sírból gazdag leletek kerültek elő a minap, ami által az írás megjelenése előtti korok mindennapjaiba nyerhettek bepillantást a kutatók. Az ivóedények és más importeszközök megvizsgálása után világossá vált, hogy a mai Németország délnyugati részén élő kelták a Földközi-tenger mentén élő népekkel kereskedhettek.
„Sört inkább a barbárok ittak, míg a bor az elit kiváltsága volt, különösen ha az illető a kereskedelmi útvonal mentén élt” – összegezte kutatásait Kevin Cullen amerikai régész. Mivel szőlő ekkor még nem termett Közép-Európában, az importált bor a magas társadalmi státus indikátora volt. Nem maradtak azonban hazai ízek nélkül a kelták, akik a mézsör nagy kedvelői voltak: különböző virágokkal és gyógynövényekkel ízesítették „nemzeti italukat”, amely ugyan drágább volt a sörnél, de olcsóbb a bornál.
A felső társadalmi osztály képviselőinek legalább annyira fontos volt a sör minősége, mint a mennyisége. Sőt a római és görög történetíróktól azt is tudjuk, hogy a ruhájukat díszítették, de ezt pontosan szinte lehetetlen bizonyítani, mivel a leleteket már elnyűtte az idő. „Meseszép bőröveket találtunk az előkelő hölgyek sírjaiban, ezekre több ezer kapcsot tettek, a munka több órát vett igénybe” – így Cullen.
A kutatók szerint a díszítések nem csak a divatot szolgálták, az társadalmi rangot is jelentett, de a női fátylat összekötő tű például arról árulkodott, hogy az illető házas vagy anya volt. Több olyan díszítés is akadt, amiből a nemiségre lehetett következtetni: ha a karkötő a bal kézen volt, viselője férfi volt, a mindkét karon viselt ékszer viszont egyértelműen a gyengébbik nemre utalt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap